KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rejtekhely

Barna György

Hatch és felesége, Lindsey élete egy balesetet követően rejtélyes pszicho-thrillerré válik. A szakadék széléről sebes sodrású patakba csúszó autóból csak Lindsey és tizenhat éves kislányuk, Regina menekülnek ki élve, a férj már két órája halott, mikor egy polgáriasodott Frankenstein (Dr. Nyeberg) és csapata – Egyenesen át visszahozza az életbe a nem önkéntes „flatliner”-t. A férfi talpig fitt, de a nagykaszást látott lelke elkezd kettős szerepet játszani, ő álmatlan víziókban, mi pedig szűk plánokban bestiális kamaszlány-gyilkosságok tanúivá (elkövetőivé?) válunk. Ha az újraélesztés csodáján túltéve magunkat, némi magyarázatot várunk arra, miként került a jámbor Hatch pszichés telekapcsolatba egy elmebeteg tömegmészárossal (neve Vassago), nos, itt tartogat a film egy meglepetést: a véletlen folytán. Évekkel azelőtt, egy sátáni szertartás (húga és anyja torkának átvágását követő) fináléjában önmagával végző fiúba is apja, főhősünk megmentője lehelt – kicsit pszichopatásra sikeredett – lelket. Ez még akkor sem indokolná a film alapbonyodalmát, ha mondjuk az orvos ugyanazt a szikét használta. Pusztán kiegészítő misztikus kelléktárgyakként sorolódnak fel parapszichológiai „evidenciák”. Az egyébiránt igényes kivitelezésű lelki horror rutinból pakolja az agyonhasznált borzongatás-paneleket a történetbe, hogy az a végkifejlethez jusson, melyben természetesen Regina lesz a fiú új áldozatjelöltje. A kislány életéért brutális harc indul az egymással immár szemtől szembe néző pszichosziámik között. Közhely, hogy a hihetetlen nem feltétlenül hiteltelen, de az, hogy a vérfagyasztónak szánt párbajba rosszkor beavatkozó, fia által halálosan megsebesített orvos-apa Hatchnek szánt, és egyben utolsó szavain: „Bocsásson meg!” – erőteljes hahota rázza a közönséget, talán nem feltétlenül a „hivatásos mozinézők” kiábrándultságából ered.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=961