KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A férfi mögött

Benke Attila

The Wife – svéd–amerikai, 2017. Rendező: Björn Runge. Szereplők: Glenn Close, Jonathan Pryce, Christian Slater. Forgalmazó: Sony. Szinkronizált. 99 perc.

 

„Minden sikeres férfi mögött ott áll egy erős nő”. A mondás manapság pejoratív értelmet nyert, különösen a Harvey Weinstein-botrány miatt Hollywood megtisztítását szorgalmazó #MeToo-mozgalom kibontakozása után, mert sokak szerint azt sugallja, hogy az erős nő csak annyiban lehet erős, amennyiben egy férfit támogat. Ezt a problémát több kortárs film is körbejárja, művészfigurákat a cselekmény középpontjába állítva. Tim Burtontől a 2014-es Nagy szemek igaz történetet mesél el egy tehetséges festőnőről, akinek népszerű képeit szélhámos férje sajátjaiként állítja ki, így a férfi aratja le a babérokat. Életrajzi dráma a friss mozipremier, a Colette is, amelynek címszereplőjét kihasználja író férje, és a fiatal nő tollával ékeskedik. Hasonló konfliktus bontakozik ki Björn Runge (Fordulatok, Happy End) legújabb filmjében, A férfi mögöttben, ám Runge főhősnője a Nagy szemek és a Colette főszereplőivel ellentétben nem tudott időben kilépni a szélhámos férj árnyékából.

A férfi mögött a nők érvényesülésének nehézségeiről író Meg Wolitzer 2003-as regénye, a The Wife adaptációja. Joseph Castleman befutott idős író, akinek végre teljesül hű feleségével, Joannal közös álma, és megkapja az irodalmi Nobel-díjat. Azonban a házaspár örömét beárnyékolja Nathanial, a botrányokra éhes életrajzíró feltűnése, aki kiszagolta, hogy Joseph írásaival valami nincs rendben. Miután Nathanial és Castlemanék fia, David szembesítik Joant azzal, hogy tulajdonképpen a szellemíró nőnek kellene átvennie a Nobel-díjat, az asszonyban eltörik valami, és felébred női büszkesége. Ám lehet, hogy már késő megtenni a logikus lépést, amit évtizedekkel ezelőtt kellett volna meglépnie, amikor a fiatal Joseph először zsarolta meg érzelmileg: vagy megírja helyette sikerregényeit, vagy véget ér a kapcsolatuk.

A férfi mögött úgy indul, akár Ingmar Bergman klasszikusa, A nap vége, és azt hihetjük, hogy egy idős férfi számadásáról fog szólni, aki már megjárta az életet, és elkövetett pár hibát. Björn Runge lassan fedi fel a kínos titkot, ami észrevétlenül erodálja a felszínen boldog kapcsolatot. Sokat sejtet a nyitójelenet, amelyben Joseph a fáradt Joan akarata ellenére mászik rá az asszonyra, hogy önző módon kielégítse magát, nem törődve a nő vágyaival. Persze Joan nem nagyon ellenkezik, de utólag megérti a néző, hogy azért, mert túl sokáig élt az érzelmi zsaroláson és eltemetett, illetve megjátszott érzelmeken alapuló házasságban. Találó ebből a szempontból A férfi mögött díszlete: Castlemanék háza úgy néz ki, mint egy berendezett színpad, ahol minden művi, túldíszített, látványos díszlet, ami csak elfedi a kiábrándító valóságot, és ahonnan szemrebbenés nélkül hazudik a két idős ember a nagyvilág és egymás szemébe. Apropó, színjátszás. A két színészveterán, Glenn Close és Jonathan Pryce remekelnek főszerepeikben, a színésznő Golden Globe-díjat és Oscar-jelölést is kapott alakításáért. Ezért is feltűnően gyengék a flashbackek, amelyekben Björn Runge a nagy öregekhez képest halovány fiatal színészekkel volt kénytelen elmesélni, hogyan alakult ki Joan és Joseph egyoldalú kapcsolata. Ám ezt leszámítva A férfi mögött úgy erős és őszinte feminista film, hogy közben mentes a #MeToo-mozgalom szélsőségeitől és a Colette didaktikusságától. Björn Runge műve csendben, mértéket tartva bontja le a „minden sikeres férfi mögött ott áll egy erős nő”-ideológiát, és bár kicsit nehezen izzik fel, de amikor ez megtörténik, akkor Joan tragikus története a stáblistáig odaszegez a képernyőhöz.

Extrák: Beszélgetés a színészekkel, Glenn Close elemzi a filmet, Kérdezz-felelek Glenn Close és Meg Wolitzer közreműködésével, előzetes.

Extrák: Interjúk a színészekkel, és Meg Wolitzer regényíróval, továbbá mozielőzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14054