KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A világ gyengéd közönye

Benke Attila

Laszkovoje bezrazlicsije mira – francia-kazah, 2018. Rendező: Adilhan Jerzsanov. Forgatókönyv: Adilhan Jerzsanov, Roelof Jan Minneboo. Kép: Ajdar Saripov. Szereplők: Dinara Baktibajeva (Szaltanat), Kuandik Gyusszembaev (Kuandik), Kulzamilja Belzanova (Szaltanat édesanyja), Baujrzan Kaptagaj (Zambeke). Gyártó: Arizona Films / Short Brothers. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 100 perc.

 

A menekülő szerelmesek-történetekben (Fegyverbolondok, Bonnie és Clyde, Sivár vidék, Született gyilkosok) a főszereplő párnak a bűnt gerjesztő szociális közeg a végzete. Ezekhez a gengszterfilmekhez köthető a kazah rendező, Adilhan Jerzsanov legújabb, Cannes-ban is vetített drámája, A világ gyengéd közönye. Az Albert Camus Közönyére nemcsak címében utaló film főhőse Szaltanat, a vidéki fiatal lány, akinek édesanyjára hatalmas adósság szakad a családfő halála után. A városban élő nagybácsi képes kisegíteni a családot, amennyiben a lány hozzámegy a bácsi gazdag ismerőséhez. Ám Szaltanat makacsul ellenáll a megalázó ajánlatnak, és megszökik gyerekkori barátjával, Kuandikkal – majd a két fiatal a bűntől mocskos betondzsungelben megtapasztalja a mindent átható korrupciót és kizsákmányolást.

Jerzsanov korábbi filmjeihez (A tulajdonos, Építészek) hasonlóan A világ gyengéd közönyében is a kazahsztáni gazdasági kiszolgáltatottsággal foglalkozik. A minimalista stílusban előadott történetet a rendező komplex színszimbolikával stilizálta. Habár a vidékhez az élénk és meleg színek (például Szaltanat rikítóan vörös ruhája), míg a városhoz a fakó és hűvös színek kötődnek, a vidék idillje, melyből a fiatalok tapasztalatlansága, naiv vakmerősége is ered, ugyanúgy megpecsételi a főhősök sorsát, mint az elesetteket kihasználó gengszterekkel és hatalmasságokkal teli betondzsungel. Jerzsanov remek filmje azonban néha megbicsaklik. Így például Szaltanat a cselekmény közepén sajnos háttérbe szorul, és mikor egy fordulatot követően a két főhős útjai elválnak, egyértelműen Kuandik válik érdekesebb karakterré. Emellett a véres fináléban sérül A világ gyengéd közönyének valószerűsége, bár a csorbát végül kiköszörüli az – ugyancsak Camus regényét idéző – távolságtartó totálképen rögzített, mégis kegyetlen zárójelenet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14031