KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az a nap a tengerparton

Roboz Gábor

On Chesil Beach – angol, 2017. Rendezte: Dominic Cooke. Írta: Ian McEwan (saját kisregénye alapján). Kép: Sean Bobbitt. Zene: Dan Jones. Szereplők: Saoirse Ronan (Florence Ponting), Billy Howle (Edward Mayhew), Emily Watson (Violet Mayhew), Adrian Scarborough (Lionel Mayhew). Gyártó: BBC Films. Forgalmazó: Cinetel Kft. Szinkronizált. 110 perc.

 

A 2007-es Vágy és vezeklés sikerfilmje után tíz évig egyetlen Ian McEwan-adaptáció sem készült, 2017-ben azonban mindjárt három is, de csak az egyikhez kötődött a szerző annyira, hogy forgatókönyvírói mellett produceri minőségben is részt vegyen az elkészítésében. A régóta Anglia egyik nemzeti írójának számító McEwan azonos című kisregényén alapuló Az a nap a tengerparton cselekményének központi része alig néhány órát ölel fel egy fiatal szerelmespár életéből, amikor zökkenőmentesen lezajlott esküvőjüket követően magukra maradnak egy szállodai szobában. Őszintén szeretik egymást, nem lappanganak szörnyű titkok a felszín alatt, a nászéjszaka mégis katasztrofálisan alakul, a történet ugyanis 1962-ben, röviddel a szexualitásról való beszéd felszabadulása előtt játszódik, amikor a merev társadalmi konvenciók még jóval több szinten hatottak bénítóan.

McEwan személyes közreműködésének ismeretében cseppet sem meglepő, hogy a film nagyrészt szorosan követi a forrásművet (még a könnyfakasztóbbra hangolt epilógussal sem tér el tőle lényegileg), sőt a sok párbeszédes flashback-jelenettel izgalmasabb élményt kínál, mint a fullasztóan hosszú leírásokra épülő kisregény. A brit produkció sikere ugyanakkor annak is köszönhető, hogy a színház felől érkező rendező, az elsőfilmes Dominic Cooke, és a főszerepekben brillírozó Saoirse Ronan és Billy Howle a szerzőével egyenrangú munkát végez, így egy minden ízében profi melodráma keretein belül tárgyalhatnak egy csak első ránézésre anakronisztikus témát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13980