KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hotel Transylvania 3: Szörnyen rémes vakáció

Varga Zoltán

Hotel Transylvania 3: Summer Vacation – amerikai, 2018. Rendezte: Genndy Tartakovsky. Írta: Michael McCullers és Genndy Tartakovsky. Zene: Mark Mothersbaugh. Gyártó: Columbia Pictures / MRC. Gyártó: InterCom. Szinkronizált. 97 perc.

 

Vakációra megy a Drakula család: nem vicc kezdődik így, hanem a hat éve startolt Hotel Transylvania-animációk legfrissebb felvonása, amelyben a szörnyfogadót üzemeltető erdélyi vámpírgrófot viszi és kíséri kikapcsolódni nem csak szűkebb családja, de valamennyi híres-neves monstrumtársa, akiket az előző részekben megismerhettünk. Ám a luxushajóra helyezett szörnyparti nem csupa móka és kacagás, a kalandokból az érzelmi szál éppúgy nem hiányzik, mint a veszedelmek elhárítása, sőt a kettő összekapcsolódik: Drakula azzal a hölggyel „dingel” (azaz belehabarodik első látásra), aki dédapja örökébe lépve elpusztítani készül a szörnyeket.

Minthogy a Hotel Transylvania 3-nak már nem kell bíbelődnie a szörnykarikatúrák jellemzésével, és a főellenség, a Bram Stoker-örökségből előlépő Van Helsing fölvezetését is lezavarja a nyúlfarknyi, ám annál pörgősebb prológusban, többnyire felesleges kitérők nélkül arra koncentrálhat, ami eddig is a sorozat erőssége volt: a fergeteges tempóban szervírozott vizuális humorra. Genndy Tartakovsky, a groteszk infantilizmust az abszurd komédiával összeboronáló Dexter laboratóriuma-tévészéria szülőatyja jegyzi az új részt is, melynek laza cselekményvezetése minden eddiginél nyilvánvalóbban szolgál puszta ürügyként az epizodikus gegek felfűzésére – és éppen ezért (no meg a Drakulát szinkronizáló Adam Sandler jellegzetes kelléktárának visszafogott alkalmazásáért) üdítőbb az összkép, mint az előzmények esetében. A Hotel Transylvania 3 könnyedén helyez egymás mellé Magritte-festményt idéző figurákat és ógörög eredetű motívumokat, pompás Szörnyecskék-paródiát és holdfényes kirándulást a lakatlan szigeten – a táncparketten parádézó, a tenger mélyén lubickoló vagy éppen ezer veszély elől menekülő szereplők hiperaktív mozgásformái pedig mindvégig mívesek és mulatságosak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13814