KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Kránicz Bence

Az első szerelem

Craig Thompson Blankets című, vaskos képregénye a kétezres évek egyik legnagyobb amerikai sikere volt. A szakmában akkor éppen csak ismert Thompson gyerek- és kamaszkori élményeit dolgozta fel leplezetlenül, de lefegyverzően érzelmes stílusban. Legfontosabb témái a hit és az első szerelem: az előbbivel való küzdelem mélyen vallásos családja miatt nyomasztotta, és az utóbbit, a Raina nevű lánnyal folytatott kapcsolatát is formálta. Thompson olyan közegben nőtt fel, ahol Jézus feltétlen imádata és a testi fenyítés kéz a kézben járt, a művészi ambíciók helyett pedig a lelkészi hivatást támogatták. A testi vágy ébredésének itt egészen más tétje volt, az író-rajzoló pedig hamar eléri, hogy mélységesen komolyan vegyük a kamaszhős világfájdalmát.

Noha Thompson megkapó motívumokkal hangolja líraivá a Blankets hétköznapi történetét – a címbeli takaró mintái és a hóborította wisconsini táj absztraktba hajló jelenetekben mosódnak össze –, az igazi bravúr mégis a terjedelemhez illő rajzstílus kimunkálása. 600 oldalt (!) végigrajzolni egyszerűsített, de nagyon is egyéni és lélegző figurákkal, valamint gördülékenyen és izgalmasan elmesélni a legfinomabb lelki rezdüléseket olyan elmélyült és kitartó munkát kívánt, amire a legjobb képregényesek közül is csak kevesen képesek. Thompson nagy kedvvel rajzol bibliai jeleneteket és expresszív álombetéteket is, igazi terepe viszont a konyha és a garázsbeálló, a kisrealista amerikai életképek megragadása. Olykor oldalakon keresztül szöveg nélkül bont ki egy egyszerű szituációt – például azt, amikor Raina apja rájön, hogy lánya és Craig együtt aludtak, miközben az ő házassága menthetetlenül tönkrement –, a kompozíciók ritmusa, a keresetlen hangnem miatt pedig szinte úgy tűnik, bárki könnyedén képregénnyé formálhatná a mindennapjait. Ez a megtalált természetesség valójában cseppet sem magától értetődő, és ez teszi különlegessé Thompson végre magyarul is olvasható munkáját.

Craig Thompson: Blankets – Takarók. Fekete-fehér, puhafedeles, 592 oldal. Kiadó: Vad Virágok Könyvműhely.

 

A magyar Indiana Jones

Mostanáig azt hittük, a magyar Indiana Jones Kalyber Joe, Pilcz Roland képregényhőse. Ám kiderült, hogy Kalyber mentora, az egzotikus nevű Yorn Kayrah Xemovrah – vagyis becenevén Kay – még Kalybernél is jobban hasonlít a halhatatlan kalandorra. Pilcz 2012 óta pihenteti Kalyber történeteit, és készül a nagy fináléra. A csapda alcímű füzet sem az még, hanem spin-off és előzmény egyben, a félszemű veteránként megismert Kay fiatalkori kalandjairól szól. Az író-rajzoló időközben rendszeresen bedolgozott amerikai sorozatokba, főleg színezőként, megszerzett rutinja pedig világosan látható új füzetén, amely rajzilag Pilcz eddigi legjobb munkája: gördülékeny panelkezelése, változatos plánjai, jól egyénített figurái a tengerentúli fősodorból sem lógnának ki. A sztori bevallottan sablonokból épül fel – Az elveszett frigyláda fosztogatóit és A holnap markában James Bond-filmjét is megidézi –, de könnyedén teljesíti a műfajjal szemben támasztott alapvető elvárásokat. Egyéni ízt a szerzőre jellemző bumfordi bölcsészhumor kölcsönöz a képregénynek, igaz, a szövegek olykor kevésbé viccesek, inkább modorosak.

Pilcz Roland: YKX 1. – A csapda. Színes, irkatűzött, 28 oldal. Szerzői kiadás.

 

Menekültekről a gyerekeknek

Amikor a magyar média jelentős része átveszi a menekültellenes kormányzati uszítás nyelvét (amely a dehumanizáló „migráns” szó térnyerésével kezdődött), meglehetős bátorságra és küldetéstudatra vall kiadni egy nagyobb gyerekeknek szóló képregénykötetet arról, milyen méltatlan és életveszélyes körülmények között kell az afrikai vagy közel-keleti bevándorlóknak túlélniük a jobb élet reményében. A kétezres évek népszerű fantasysorozatát, az Artemis Fowlt író Eoin Colfer és csapata didaktikus és kiszámítható, de messzemenően tisztességes képregényt készítettek egy ghánai kisfiú hosszú útjáról Olaszországba, amely magától értetődő szolidaritásra nevel. Felnőtt olvasóként kifogásolhatjuk a hatásvadász megoldásokat, a célközönség tagjait viszont bizonyára megérintik és elgondolkodtatják majd Ebo szomorú kalandjai, az Illegál alkotói pedig nem is akarnak többet.

Eoin Colfer – Andrew Donkin – Giovanni Rigano: Illegál. Színes, keményfedeles, 144 oldal. Kiadó: Centrál Médiacsoport Zrt.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13793