KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vad észak – Mese az ezer tó országából

Roboz Gábor

Järven Tarina – finn, 2016. Rendezte: Kim Saarniluoto és Marko Röhr. Írta: Marko Röhr és Antti Turi. Kép: Teemu Liakka. Zene: Panu Aaltio. Gyártó: Matila Röhr Productions (MRP). Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Szinkronizált. 75 perc.

 

Azóta, hogy James Benning több mint két órás kísérleti filmet készített tizenhárom tóról, végképp egyértelmű, hogy állóvizekkel is meg lehet tölteni egy egészestés természetfilmet, különösen, ha azt a 190000 tó hazájaként ismert Finnországban forgatják. Kim Saarniluoto az ország ősi erdőiről készített, öt évvel ezelőtti produkciója után a veterán producer Marko Röhr közreműködésével tavaly pontosan erre vállalkozott, és a végeredményt látva érezhetően az egész családot be akarta csalogatni a moziba.

Valószínűleg csak egy különösen fakezű operatőr megbízásával sikerült volna elérni, hogy a Vad Észak – Mese az ezer tó országából ne fessen lehengerlően, a légi és víz alatti felvételeket egyaránt felvonultató film, amelynek játékos-érzelmes zenei aláfestése időnként már túlságosan is melengeti a szívet, a narráció nélküli percekben is könnyen lekötheti az erre fogékonyakat. A szűk hetvenöt perces film a tavak zárt ökoszisztémáját járja körül az évszakok változása során, elsősorban az állatok mindennapi életére koncentrálva, a vidrák, csukák, hódok és a többiek rövid epizódjain túl ugyanakkor arra is kitér, milyen szerephez jutnak egyes fajok a finn mitológiában, valamint a különböző vízistenek és őrangyalok tevékenysége sem maradhat ki. A Finnországban kiugró sikert aratott film állóvizekben jóval szegényebb országokban is hamar megtalálhatja a közönségét, tényleg csak azt nehéz mire vélni, hogy a készítők miért nem szenteltek több időt a víz örök körforgásán alapuló világ bemutatásának, ha egyszer érezhetően beleszerettek a témába.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13249