KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A testőr

Hungler Tímea

The Sentinel – amerikai, 2006. Rendezte: Clark Johnson. Írta: Gerald Petievich regényéből George Nolfi. Kép: Gabriel Beristain. Zene: Christophe Beck. Szereplők: Michael Douglas (Garrison), Kiefer Sutherland (David), Eva Langoria (Jill), Martin Donovan (William), Kim Basinger (Sarah Ballantine). Gyártó: 20th Century Fox/Regency Enterprises. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 108 perc.

 

Mi történik, ha a 24 című tévésorozatot keresztezzük egy másik nagy sikerű szériával, Az elnök embereivel? Az emígyen létrejött hibridben mind tematikailag, mind pedig formai szempontból felbukkan minden, ami kettőjük sajátja: az elnök, az emberei, a folyamatosan terror-elhárító, bár most nem Jack Bauer névre hallgató Kiefer Sutherland, a Fehér Ház zegzugos folyosóin rohanvást politizáló honatyák/-anyák, no meg a fenyegető veszély, melynek elmúlta mindig csak egy újabb veszély kezdete.

Hogy a két emlegetett mellett számos másik tévésorozattal is érzünk áthallásokat, nem véletlen – a rendező, Clark Johnson imponáló referenciamunkákkal bír (többek között a Harmadik műszak, a Drót, a Nikita, sőt Az elnök emberei egy-egy részét is jegyzi). Szuperügynökös politikai-akció-thriller vonalon tehát meglehetősen jól képzett, akárcsak mi, harcedzett nézők. Ebből kifolyólag nem is értjük, hogy miért felejtik el üldözői menekülő hősünk e-mailjeit ellenőrizni, ha a mobilját lehallgatják? Miért üvöltik az akciózó biztonságiak olyan hangerővel a titkos jelszót, hogy minden kósza terrorista meghallja? Hogyan lehet az, hogy a Fehér Ház ügyeiben jobban értesült egy ágrólszakadt besúgó, mint a terrorelhárítás emberei? Nem utolsósorban pedig: mégis, mely okból akarják – a most éppen valamelyik volt szovjet utódállamból származó terroristák – megölni az amerikai elnököt?

Megannyi levegőben maradt kérdés.

Fennakadni rajtuk azonban nincs időnk, a mozi a 24-hez méltó tempóban pereg: Ronald Reagan egykori testőre (Michael Douglas) több mint testőr, az elnöknével (Kim Basinger) kavar; valaki kompromittáló fotókkal zsarolja őket; a testőrség egyik tagját meggyilkolják, a csapatban tégla van; hamarosan Kiefer Sutherland is feltűnik oldalán egy született feleséggel (Eva Longoria); Basinger óvodát látogat és beszédet mond; a gyanú árnyéka Douglasre vetül, aki menekülőre fogja; a G8-ak összeülnek Torontóban, és egy helikopter is felrobban (az elnök nincs rajta, csak az emberei). Zajlik hát az élet Clark Johnson akciómozijában, ha nem is legeredetibb módon, ám annál látványosabban: A testőr című akciófilm a 24 szerelmeseinek mindenképpen kötelező darab. Tanulsága, zanzája nagyjából ugyanaz, mint a széria ihlette viccnek: „Nostradamus egyszer azt jósolta: eljő egy férfi, Jacques névre hallgat, és ötször menti meg a világot. Mire leírta, Jack Bauer rárúgta az ajtót, szétlőtte a térdkalácsát, miközben ezt üvöltötte: Kinek dolgozol?”

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/09 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8733