KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy kapcsolat vége

Köves Gábor

 

Graham Greene megjárta Őfelsége titkosszolgálatát. Brit kém volt, csakúgy, mint írótársai: Ian Fleming és John Le Carré. Ő is írt kémregényt, kamaszkorom jó emlékű olvasmányát, a Titkos megbízatást. Az Egy kapcsolat vége már egy következő életkor Greeneland-élménye. Azé az életkoré, amikor már éltél egy keveset és hibáidat is kezded beismerni. Greene hősei – az író alteregójaként is felfogható Bendrix, az érzéki Sarah és férje, a hivatali öltönye nélkül életképtelen Henry – polgárok, a szó Márainál használt értelmében. Greene szenvedéllyel átitatott love story-t sző alakjuk köré, majd elszakítja a házasságtörő szerelmeseket, s két új szereplőt iktat a történetbe. Egy magánnyomozót (s vele egy leheletnyi krimit) és Istent. Az izgalmasabb figura az utóbbi, a szereplők vele vívják a nagy csatát, hozzá fűződő viszonyuk szolgáltatja az igazi drámát.

Neil Jordan verziója, mely immáron a második próbálkozás a regény megfilmesítésére (az első 1955-ös keltezésű, rendezte Edward Dmytryk), megáll a saját lábán, feldolgozásként azonban felemás. A három idősík – Bendrix visszaemlékezése, a Blitz alatti viszony és a nyomozás – zavartalanul illeszkedik egymáshoz. Jordan rendezésének eleganciája és Michael Nyman kísérőzenéjének lassú, de biztos hatása az ínyenc örömét kelti az efféle finomságokra kihegyezett nézőben. A nyomozót alakító Ian Hart pimaszul kisajátít minden jelenetet, melyben az általa játszott, félművelt kisember megjelenik. Chaplin-szerű figura bohóckellékek nélkül. Meglepő módon Fiennes és Moore közt igazi szenvedély helyett légüres tér van. Papíron a két színész ideális szerelmespárnak tűnt, az eredmény azonban mást mutat. Bendrix és Sarah egymás iránti vonzalma tapinthatóbb, amikor távol vannak egymástól. A könyv szereplői közül egy kivételével mindenki belefért a filmbe. Kisebb szerep jut ugyan a szeretőnek hitt papnak, de a forgatókönyv jóvoltából kapott egy mondatot, s ennyi elég, hogy alakja egyedi színt kapjon. A hiányzó szereplő nélkül Jordan filmje megmarad tragikus szerelmi történetnek (annak viszont míves és szép). Sajnos nincs jelen a nagy machinátor, a láthatatlan erő, a kíméletlen csábító, aki elrabolja Sarah-t Bendrixtől. Jelenlétét a Hullámtörésben érezhettük utoljára, Jordan mintha lemondott volna megidézéséről. Kár.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2938