KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hair

Pápai Zsolt

Hair – amerikai, 1979. Rendezte: Miloš Forman. Szereplők: John Savage, Treat Williams, Beverly D’Angelo. Forgalmazó: Independent. 115 perc.

 

Kevés kort-tévesztettebb hollywoodi film ismeretes Miloš Forman Hairjénél. Amikor – 1979-ben – leforgatják, az ellenkulturális mozgalmak világmegváltó hevülete avétos emlék csupán, a vietnami kudarc őszinte feldolgozása pedig még alig kezdődött meg (sőt – mint a Csillagok háborúja jelzi –  éppenséggel az erőpolitika újralegitimálása dívik Hollywoodban), ráadásul a Hair akkor is megkésett mozi, ha Forman személye okán bizonyos kelet-európai események –  ’68 tavasza és ősze – parabolájának látjuk. Nem véletlenül bukik hatalmasat a bemutatásakor – hogy aztán tyúklépésben haladva szép lassan felfedezze magának kritikus és néző is. A redivivus nemcsak azért következik el, mert mai szemmel – illetve már a kilencvenes években is – a Hair sokkal aktuálisabb, mint az elkészülésekor volt (idősebb és ifjabb Bush a családi bizniszt támogató kalandorpolitikája sokat tett azért, hogy az üzenete – úgymond – felfrissüljön), hanem azért is, mert végre lett idő elmerengeni formai megvalósításának perfekcionizmusán. Lehet – sőt biztos –, hogy van Forman mesternek jobb filmje, de olyan nagyon kevés, amelyben a montázstechnika olajozottabb, a hangkulissza-építés kimunkáltabb, a kameravezetés innovatívabb, a nagyjelenek koreográfiája hatásosabb lenne. Didaktikussága megbocsátható, a soundtrack tételeinek legalább fele örök klasszikus, a központi figurát, Bergert adó Treat Williamsnél pedig kevés jobb, karizmatikusabb – egyúttal, sajnos, elfeledettebb – színész van a korban. Csak azokat a férfifrufrukat tudnánk feledni!

Extrák: Előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14200