KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A fa alatt

Kolozsi László

Undir trénu – izlandi, 2017. Rendezte és írta: Hafsteinn Gunnar Sigurðsson. Kép: Monika Lenczewska. Zene: Daniel Bjarnason. Szereplők: Steinþór Hróar Steinþórsson (Atli), Sigurður Sigurjónsson (Baldvin), Edda Björnvinsdóttir (Inga), Bornsteinn Bachmann (Konrad), Selma Björnsdóttír (Eybjorg). Gyártó: Netop Films / DI Factory / Madants. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 89 perc.

 

A Huszár és a szolgáló című magyar népmesében a huszár összeszólalkozik egy szolgálóval, hogy az, amit a vízparton látnak, rák-e vagy mász. A veszekedésük odáig fajul, hogy végül környezetükben szinte mindenki szörnyű halált hal. A jelentéktelennek, vagy legalábbis nem éppen cunami erejű, sorsdöntő csapásnak ható kiindulópont A fa alatt című izlandi filmben a tömbház-szomszédok hangos szeretkezése – amitől a férj pornók nézegetésébe menekül. A történet másik szálán, a férj szüleinek sorsát ábrázoló szálon, a család kertjében álló fa, a fa szomszéd kertjét betakaró árnyéka a szokatlan casus belli.

Számos szomszédviszonyt ábrázoló tragikomédia akad mind a magyar irodalomban (például Arany János költeménye) mind a filmtörténetben (Szomjas György életművének fontos darabjai), de egyik sem olyan brutális, egyik sem torkollik olyan tombolásba, olyan elementáris erejű leszámolásba, mint Hafsteinn Gunnar Sigurðsson filmje. Az A fa alatt abszurd részletei, epizódjai is emlékezetesek, de leginkább feledhetetlenné mégiscsak a véres és leginkább dán filmeket idéző, nyersen realista, borzalmasságában is szomorú végkifejlete teszi. Tehát ez a szatíraként induló, a mai izlandi irodalom egyik legfontosabb alakjának Jón Kalman Stéfanssonak sorsdrámáit is megidéző alkotás nem marad meg a szatíra nyomvonalán: a válás nem tűnik elkerülhetetlennek, a kibékülés már majdnem közel, amikor beüt a mennykő. A főszereplő – Steinþór Hróar Steinþórsson remek a szerepben – anyja a leginkább oka annak a totális káosznak, amelyből nincs és nem lehet kiút. És ez kissé sajnálatos, nem csak azért, mert A fa alatt szatírának jobb, mint Shakespeare-ba ojtott slashernek, hanem azért is, mert könnyebb lenne nekünk, nézőknek elviselni ezt a kemény filmet, sőt hétköznapjainkat is, ha azt látnánk, hogy van kiút. Lehetséges megváltás. De ez alatt a fa alatt nem lehet fellégezni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13731