KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A veszettek

Kovács Marcell

The Young Savages – amerikai, 1961. Rendezte: John Frankenheimer. Szereplők: Burt Lancaster, Dina Merrill, Edward Andrews. Forgalmazó: Fantasy Film. 100 perc.

 

John Frankenheimer neve nálunk leginkább a Ronin révén ismert, holott a hatvanas évek amerikai mozijának meghatározó rendezőjéről van szó, aki kemény és keserű akciófilmjeivel előkészítette a terepet az új-hollywoodi generáció vadulásának. Akár paranoiás politikai thrillert (A mandzsúriai jelölt; Hét nap májusban) forgatott, akár a férfibüszkeség kegyetlen drámáját (Vándorlepkék; Törvénysértő seriff), netán egyszerre a kettőt (Másolatok), nagyhatású, maradandó film került ki a keze alól.

Frankenheimer e korai rendezésének megjelentetésével a honi DVD-forgalmazás súlyos adósság törlesztésébe kezdett. A veszettek ugyan még nem tartozik az életmű kiemelkedő darabjai közé, de már magán viseli a rendezőzseni markáns stílusjegyeit. Annak a korszaknak a lenyomata, amikor a hollywoodi filmekben a látványt a televíziós technikák megjelenése, a tartalmat pedig a társadalmi problémák nevelő célzatú megfogalmazása jellemezte. Frankenheimer a televíziózásból érkezett, a még élőben közvetített tévéjátékok hatékony, egyszerre mindent mutatni akaró képi világát költöztette a moziba a szűkös műtermi belsők és a hátteret is látni engedő nagy mélységélességű lencsék alkalmazásával. A veszettek ezt a tévés hagyományt már a későbbi akciófilmes törekvésekkel keveri. A nagyvárosi erőszak témáját latin-amerikai és olasz bevándorlók bandáinak háborúja kapcsán járja körül, egyszerre tárgyalótermi dráma és utcai akciófilm. Érezhetően a Tizenkét dühös ember sikere ihlette, de az emberbarát üzenet a logikai bukfencek és a konfliktusok felületes bemutatása miatt kevésbé meggyőző, mint Lumet filmjében. Bravúrosan fényképezett, felkavaró erőszak-jelenetei azonban garantáltan mély nyomot hagynak mindenkiben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/07 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9811