KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cseh Álom

Vajda Judit

Cesky Sen – cseh dokumentumfilm, 2004. Rendezte, írta, kép: Vít Klusák és Filip Ramunda. Zene: Varhan Orchestrovic Bauer. Gyártó: Ceské Televize–FAMU–Hypermarket Film. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 90 perc.

 

A Cseh Álom elején a két fiatal dokumentumfilmes, Vít Klusák és Filip Remunda arról beszélnek, hogy most következő reality show-jukban egy általuk kitalált, fiktív hipermarketet vezetnek be a piacra, majd annak rendje és módja szerint meg is nyitják Patyomkin-áruházukat (amely a reklámszpotokon, katalógusokon és óriásplakátokon kívül nem egyéb, mint egy 100 méter hosszú, 10 méter magas festett fal egy mező közepén). Hogy mindezt miért teszik, nem akarják szóban megválaszolni, viszont azt ígérik, filmjük végére kiderül. Ígéretüket híven teljesítik is, hiszen a Cseh Álom – habár vannak benne szép számmal mulatságos pillanatok – nem megy el a komédia és az olcsó átverőshow-k irányába. Az alkotók hozzáállása ugyanakkor – bármennyire hihetetlen – a cinizmustól is távol áll: magasabb – leleplező-népnevelő – célok vezérlik őket, és az a legszebb az egészben, hogy mindezt el is hisszük nekik. Az elején ugyan nehéz lesz röhögés nélkül kibírni, amint a két átlagos, „csehszlovák” kinézetű fiatal elnyeri a menedzser külsőt, majd a fotózáson a kamerába mondják áruházuk nevét (Cseh Álom, mi lenne más?), ahogy vicces ötlet az is, hogy dokumentumfilmjüket fiktív áruházuk reklámjaival szakítják meg.

Az eleinte nemcsak rendező, hanem főszereplő alkotók azonban szép fokozatosan háttérbe vonulnak, hogy átadják a terepet a reklámipart, a médiát, a PR-t működtető manipulációs gépezetnek, és annak minden elemét és szereplőjét megismertessék az erkölcsös reklámszakembertől kezdve az önigazoló piackutatókig. A részleges napfogyatkozás – amely véletlenül pont a Cseh Álom megnyitásának napján zajlott – szimbólumként való használata pedig valódi telitalálat.

A filmet nézve nem lesz nehéz együttérezni minden kockájával és saját magunkra ismerni bennük, hiszen az egészet az a nálunk is fájdalmasan ismerős jelenség ihlette, hogy a hétköznapi bevásárlás – amely már nagyon régóta shoppinggá nőtte ki magát – a posztkommunista közép-kelet-európai konzumállamokban hogyan vált létfenntartó cselekvésből időrabló tevékenységgé, majd közös családi programmá.

A Cseh Álom megtekintése szociológus és pszichológus hallgatóknak szinte kötelező, de mindenki másnak is erősen ajánlott, aki el akarja kerülni, hogy azért akarjon többet keresni, hogy többet költhessen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8828