KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bor, mámor, Provence

Hungler Tímea

A Good Year – amerikai, 2006. Rendezte: Ridley Scott. Írta: Peter Mayle könyvéből Marc Klein. Kép: Philippe Le Sourd. Zene: Marc Streintenfeld. Szereplők: Russell Crowe (Max), Albert Finney (Henry), Archie Panjabi (Gemma), Freddie Highmore (A gyermek Max). Gyártó: Scott Free Productions. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Dél-franciaországi szőlőbirtok, a lenyugvó nap melengető sugarai, mediterrán konyha, édes, ráérős egykedvűség. Ez bizony nem a Travel Channel Provence-ról szóló útifilmje, hanem Ridley Scott legújabb alkotása, mely országimázs-kampányfilmnek is beillene, ha a szegényes és kissé bugyuta történet nem ütné fel minduntalan a fejét a gasztronómiai kalandok vagy a dimbek-dombok közé szervezett barangolások közepette.

Csakhogy felüti. Ráadásul közhelyszerű tanulságokkal is szolgál, méghozzá a lét értelméről, melyet hősünk, a sztárbrókert alakító Russell Crowe a gallok földjén tapasztal meg két saláta és egy pincérnő elfogyasztását követően. Mit neki ezek után a nyüzsgő London, a versenyszellem, a karrier, az egyéjszakás kalandok, a pezsgő szellemi élet! Persze, hogy borászkodásra adja a fejét, és a helyi pincérnővel tervezi leélni hátralévő napjait nagy pétanque-olások közepette.

Mindehhez a dél-amerikai szappanoperák stílusában családegyesítés is dukál. Előkerül a balkézről született, Amerikába szakadt ifjú unokahúg, aki hősünkhöz hasonlóan a provence-i szőlőbirtokos, a flashbackek formájában felbukkanó, szentenciákban kommunikáló Albert Finney halálhírére érkezik Frankhonba, hogy aztán megsárgult húszéves fényképek, csókok és könnyek között ő is átadhassa magát a mindent és mindenkit elsöprő nagy közösségi érzésnek.

Még jó, hogy hősünknek akad egy racionalista, talpraesett barátja, a cég minden hájjal megkent titkárnője (Archie Panjabi) aki aggódva figyeli, hogyan kezdi ki a bróker stabilnak hitt énképét a túlzásba vitt, hosszúra nyúlt nyaralás. Ő azonban filmünkben az intrika csupán, a (nagy)városi patkány, kinek aggályaira minek is figyelni?

Pedig nem ártana. Még egy romantikus komédiába is elkel némi realitásérzék, különösen akkor, ha formabontó módon nem egy harmincas szingli lány csetléseit-botlásait, hanem egy negyvenes férfi egzisztenciális válságát viszi a vászonra, ráadásul Russell Crowe-val a főszerepben.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8810