KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Animáció

Kockáról kockára

Hegyi Gyula

Kézikönyv a magyar rajzfilm történetéről.

 

A magyar animáció elmúlt fél évszázadáról sok legendát hallani. Dizseri Eszter most arra vállalkozott, hogy olvasmányos és ugyanakkor egzakt kézikönyvben a legendák mellett a tényekkel is elszámoljon.

Dizseri Eszter évtizedek óta a magyar animációs film szorgos és rokonszenves munkása. E kézikönyv mögött kemény és alázatos munka áll, hiszen a több mint száz oldalas filmográfia 3200 filmről és 300 alkotóról közöl pontos információkat. (Még fél perces reklámfilmek is alkotóval, megrendelővel és alapvető technikai adatokkal szerepelnek benne.) Amíg lesz filmes szakirodalom Magyarországon, az animáció kutatói ezt a könyvet használni fogják: s ez a szerzői alázat legnagyobb jutalma. A szikár tények mellett a kedves rajzfilmfigurák mögött álló alkotóműhely hangulata is megelevenedik a könyvben. A Pannónia „a kiválóság szigete”, költőibben fogalmazva egyenesen „Árkádia” volt egy ellentmondásos korban.

A sok komoly adatot és gondolatot számos rajz egészíti ki. Legtöbbjét Gusztávtól dr. Bubón át Frakkig képaláírás nélkül is könnyen felismerjük. A szép kiállítású albumot végiglapozva még jobban megértjük, hogy az elmúlt évtizedekben az animációs film a kortárs magyar kultúra egyik leggazdagabb ága volt. Ennek vetett véget a rendszerváltozás táján „a tények hideg lehelete”, azaz az egykor világhírű műhely szétesése és szétverése. A Pannónia szellemi bázisán keletkezett sok kis műhely ugyanakkor szerencsés esetben értékeket is produkálhat a tengernyi kommersz termék mellett.

Dizséri Eszter a stúdió fénykorában a Pannónia rokonszenves „propagandistája” volt. Hűsége töretlen, hiszen a szervezet széthullásával is megmaradt az „ügy” elkötelezettjének. Értékes munkája minden szakmai részleten túl egy szellemi műhely és egy baráti közösség érzelemgazdag krónikája is. E közösség szétrobbant, tagjai szétszóródtak, de a körülöttük kialakult szellemi áramkör nem szakadt meg teljesen. Ennek dokumentumait örökíti meg a Kockáról kockára, immár a magyar filmtörténet számára is.

 

Dizseri Eszter: Kockáról kockára. A magyar animáció krónikája 1948-1998, Balassi Kiadó, 1999.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/04 36. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2895