KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Isten hozott Marwenben

Kovács Patrik

Welcome to Marwen – amerikai, 2018. Rendezte: Robert Zemeckis. Szereplők: Steve Carell, Leslie Mann, Merritt Wever. Forgalmazó: Pro Video. 116 perc.

 

Hajdani ragyogása ugyan megfakult, Robert Zemeckis olykor még ma is régi presztízsfilmjeit idéző színvonalon dolgozik. A rendező legújabb mozija, az Isten hozott Marwenben – noha az ítészek ízekre szedték, a nézők vak közönnyel viszonyultak hozzá – számos erényt rejt magában. Mark Hogancamp (Steve Carell), a múltbéli veszteségei elől a fantázia birodalmába menekülő művész az önterápia felettébb szórakoztató módját választja: jelmezes babák és korhű makettek segítségével játssza újra a második világháború eseményeit, önmagát egy nácivadász szuperkatona bőrébe képzelve. Az állóvizet azonban alaposan felkavarja az új, cserfes szomszédasszony, Nicol (Leslie Mann), aki gyengéd érzelmeket érlel hősünk szívében, s ha mindez nem lenne elég, Marknak lassan le kell számolnia múltbéli démonjaival is.

Hatáseszközeiben és filmnyelvében egyaránt konzervatív, a kilencvenes dekád gazdag kiállítású, míves giccseire emlékeztető tragikomédia pereg a szemünk előtt. Ez pedig akkor is tiszteletre méltó fegyvertény, ha Zemeckis a kései felnőtté válás és a poszttraumás stresszel való szembenézés alaptémáját csupán ürügyként használja, hogy kiélhesse a rá oly jellemző merész és ötletgazdag stílustörekvéseket. A Marwen az élőszereplős és az animációs forma szerves egységére törekszik, és ha e cél nem is teljesül maradéktalanul (utóbbi inkább ballasztként nehezedik a végjátékra), a markáns látványvilág, a pergő akciójelenetek bőségesen kárpótolnak a szerkezeti gyermekbetegségekért. Carell pazar alakítást nyújt a főszerepben, és miközben a szemfüles néző előtt filmtörténeti előképek egész sora (Barátom, Harvey, Forrest Gump, Plasztik szerelem) dereng fel, e lassan mélyülő, minden kiszámíthatósága és szirupossága ellenére is szerethető erkölcsi tanmese valóban visszacsempészi szívünkbe a kilencvenes éveket.

Extrák: Kimaradt jelenetek és kisfilmek Marwenről és a rendezőről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/10 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14287