KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vihar előtt

Fekete Tamás

Serenity – amerikai, 2019. Rendezte és írta: Steven Knight. Kép: Jess Hall. Zene: Benjamin Wallfisch. Szereplők: Matthew McConaughey (Baker), Anne Hathaway (Karen), Diane Lane (Constance), Jason Clarke (Frank), Djimon Hounsou (Duke). Gyártó: Global Road Entertainment / Shoebox Films. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 106 perc.

 

A Vihar előtt a legalapvetőbb noir-sémát dolgozza fel sokadszor: a mindennapos anyagi gondokkal küzdő, és stabil érzelmi kapcsolatokkal nem rendelkező férfit egy nap felkeresi a femme fatale, aki megbízza, hogy tegye el láb alól dúsgazdag férjét. Hősünket végül elcsábítja a pénz és az asszony is, ezért rááll a dologra, ám nem sokkal később kiderül, valójában ő maga a zsineg végén fennakadt hal. Ezt a műfajt és alaptémát használta fel Steven Knight, hogy aztán egészen más, távoli és jóval zavarosabb vizek felé hajózzon.

Az író-rendező Knight igazán többpólusú szerző: ingázik otthona, Anglia és Hollywood között, hol saját ötletét dolgozza ki, hol egy korábbi sikerkönyvet adaptál, ugyanolyan otthonosan mozog a filmek, mint a tévésorozatok világában, és 2013 óta rendezőként is számontarthatjuk. Ám ez a sokszínűség sajnos épp ennyire jellemzői munkáinak színvonalára is – és a Vihar előtt a félresikerült vállalkozások között kap majd helyet. Bár a noir eddig jellemzően nem képviseltette magát Knight életművében, ebben a műfajban megjelennek azok a témák és karakterek, amelyek a rendezőként is jegyzett filmjeiben. A Kolibri kód és a Locke főhőse egyaránt egy (vagy konkrétan, vagy csupán vizuálisan) magányos férfi, aki valamilyen, lassan feltáruló múltbéli tette miatt döntéshelyzetbe került, és erkölcsi jellegű döntések során át a megváltást keresi (mint arra a Kolibri kód eredeti címe is utal). Mindezek igazak a Vihar előtt esetében is, ám a film előrehaladtával egyre erősebb a gyanú, hogy itt nem a főhőst, hanem a nézőt verték át. A merész csavar és műfajváltás egyáltalán nem Knight erőssége, és szemlátomást az egész film erre az egy, feltűnően átgondolatlan és megkérdőjelezhető stabilitású ötletre lett felépítve – úgy szabadulva meg a noir testétől, akár egy eltüntetendő hullától.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14028