KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A bátrak háborúja

Kovács Patrik

USS Indianapolis: Men of Courage – amerikai, 2016. Rendezte: Mario Van Peebles. Szereplők: Nicolas Cage, Tom Sizemore, Thomas Jane. Forgalmazó: Bontonfilm. 128 perc.

 

Az amerikai haditengerészet nehézcirkálóját, a USS Indianapolist – mely Truman elnök titkos parancsát teljesítve az első éles bevetésre szánt atombomba alkatrészeit szállította Tinian csendes-óceáni szigetére – 1945 nyarán elsüllyesztette egy japán tengeralattjáró. Az áldozatok napokon át hánykolódtak a nyílt tengeren, s nem csupán a növekvő víz- és élelemhiánnyal kellett dacolniuk, de a mélyben emberhúsra éhes cápák garmadája várta őket. Az 1200 fős legénység csupán negyede élte túl a vérfagyasztó tortúrát. Mario Van Peebles A bátrak háborúja című darabja a hírhedt katasztrófa mozgóképes mementója kíván lenni, és bár témaválasztása súlyos, sőt némiképp még eredeti is – a tragédiát mindössze egyetlen tévéfilm dolgozta fel negyedszázaddal ezelőtt –, az anyagkezelésről mindez már korántsem mondható el.

Sajnos a rendező képtelen ésszerűsíteni a sok helyütt túlírt, s egyébiránt is obskúrus forgatókönyvet: A bátrak háborúja unalmas B-movie, melynek cselekménye ólomlábakon halad előre még annak ellenére is, hogy a műfaji orientáció legalább háromszor térül el a kétórás játékidő során. Filmünk kezdetben szívszaggató melodráma és háborús akciófilm kevercse, hogy középtájon enyhe horrorral fűszerezett túlélőthriller váljék belőle, a zárlat pedig velős bírósági drámába forduljon. Van Peebles hatástechnikai szempontból is kudarcokat halmoz: az akciójeleneteket a nyers, félkész CGI-technika teszi hamissá, míg a cápatámadások hevenyészve építgetett feszültségét a gépiesen ismétlődő, ezért teljesen izgalommentes sokkeffektek döntik romba. A mozi szakajtónyi karakterrel zsonglőrködik, de egyikben sincs lehetőség mélyre ásni, viszont nem marad el a Michael Bay Pearl Harborjából kölcsönzött, kliséktől hemzsegő szerelmi háromszög-helyzet. A dramaturgia súlypontozása is egyenetlen, ami egyebek mellett azért is probléma, mert McVay kapitány (Nicolas Cage) peréből kellő figyelemmel igazán érdekfeszítő aspektust lehetett volna formálni. Az alkotók bizonyára arra alapoztak, hogy az Indianapolis-eset kollektív emlékezetbeli beágyazottsága viszonylag nagy, és a kiváló alaptéma majd szárnyakat ad a produkciónak. Tévedtek. Aki az események valóban minőségi játékfilmes reprezentációjára kíváncsi, az továbbra sem tehet egyebet, minthogy újranézni Spielberg klasszikusának, A cápának hátborzongatóan zseniális csúcsjelenetét, melyben a veterán matróz, Quint (Robert Shaw) eleveníti fel a szomorú sorsú hadihajó históriáját.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13725