KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Kőkezű

Kovács Patrik

Hands of Stone – panamai–amerikai, 2016. Rendezte: Jonathan Jakubowicz. Szereplők: Edgar Ramírez, Ana de Armas, Robert DeNiro. Forgalmazó: ADS Service. 107 perc.

 

Hálátlan műfaj a sportdráma műfaja; éves rendszerességgel bukkannak fel újabb és újabb bokszfilmek, amelyek nem képesek, avagy a rendezői szándék deficites mivoltából adódóan nem is óhajtják meghaladni a zsáner közhelytárát. Életrajzi darabok esetében még tovább szűkül a dramaturgiai játéktér, hiszen a biográfiai tényeket legalább részben tiszteletben kell tartania a forgatókönyvírónak, ha meg akarnak felelni az évtizedes nézői elvárásoknak.

A Kőkezű a nagy panamai bunyós, Roberto Durán karrierjének gyöngyvászonra adaptált emlékműve. Eseményekben bővelkedő, diadalmas pályafutás az övé: 1972 és 2000 között négy különböző súlycsoportban szerzett világbajnoki övet, a szakértők minden idők legjobb könnyűsúlyú ringharcosának tartják, hazájában nemzeti hősként tekintenek rá, amerikai reputációját pedig jól példázza, hogy Miles Davis dalt komponált a tiszteletére – tekintélyt parancsoló teljesítmény ez egy írástudatlan panamai utcagyerektől, aki első címmeccséig még egy tisztességes vacsorát sem engedhetett meg magának.

A venezuelai Jonathan Jakubowicz ízig-vérig latin-amerikai történetet forgatott le, latin-amerikai látásmóddal, s miután szerzői filmről beszélünk (a forgatókönyv és a rendezés egyaránt az ő kezében volt), a hollywoodi finanszírozás mellett is gyakorolhatta a kreatív kontrollt. Ennek eredményeképpen a forgatás Panamában zajlott, a párbeszédek java spanyol nyelvű, a történelmi hűség igényét a markáns politikai felhangok mellett a dél-amerikai származású színészek hosszú sora is demonstrálja. A főszerepre érthetetlenül ritkán szerződtetett, ám mellékszereplőként mindig emlékezetes Edgar Ramírez (Carlos) izzó tekintetű, fizikailag is alaposan felkészített karaktere hitelesen mutatja meg mindazon ellentmondásokat, amelyek meghatározták a híres bokszoló személyiségét: feldolgozhatatlan frusztrációk és csillapíthatatlan ambíció, egy született gentleman nagyvonalúsága és a kültelki suttyókölyök vad impulzivitása alkot robbanásveszélyes lélektani elegyet. Ramírez karizmája uralja a mozit, komolyabb játékteret csak a lehetetlenül bájos és szuperszexi Ana de Armas (Blade Runner 2049), illetve a veterán Rubén Blades (A jogász) kap mellette. Az amerikai színészek szekundánsok csupán, Robert DeNiro az idős mesteredző szerepében hozza a színészlegendától várható szintet, ám vele szemben Usher Raymond oly ragyogóan, oly életteli módon formálja meg Durán szorítóbeli nemezisét, Sugar Ray Leonardot, hogy csupán miatta is megérné rászánni 110 percet Jakubowicz első amerikai rendezésére. Amely mind szándékában, mind kivitelezésében több mint tisztességes munka, magabiztos alkotói teljesítmény; képes kinőni a műfaji keretek közül, és erényeinek köszönhetően kiemelkedik a didaktikus bokszfilmek hosszú folyamából.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13625