KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az igazi csoda

Tüske Zsuzsanna

Wonder – amerikai, 2017. Rendezte: Stephen Chbosky. Írta: R. J. Palacio regényéből Stephen Chobsky és Steve Conrad. Kép: Don Burgess. Zene: Marcelo Zarvos. Szereplők: Jacob Tremblay (Auggie), Julia Roberts (Isabel), Owen Wilson (Nate), Izabela Vidovic (Via). Gyártó: Lionsgate / Mandeville Films, Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 110 perc.

 

Stephen Chbosky vitathatatlanul a coming of age avatott mestere: megírta, majd gyöngyvászonra alkalmazta az amerikai tinédzserek megosztó kultkönyvévé nőtt regényét, az Egy különc srác feljegyzéseit – a két mű sikertörténete idén egy újabb, partvonalon rekedt gyerekhőshöz vezette az „újkori Salinger” címére törő szerzőt. Az igazi csoda főhőse, a 10 éves Auggie, szintén a beilleszkedéssel küzd, de a könyörtelen külvilág viszonylatában komolyabb hátránnyal indul a szokásos kamaszkori gondoknál. Az arcdeformitással született kisfiú, 27 műtét és négy magántanulói év után pottyan a felső tagozatos dzsungelbe, ahol a kis fenevadak egy átlagos gyereket is megcsócsálnak, pláne valakit, aki nem csak a tornasorból lóg ki. Az öniróniával és bölcsességgel felfegyverzett Auggie kisebb meghátrálásokkal, de bátran vállalja önmagát, így a féltő-óvó családtagok mellett nemsokára barátokat is gyűjt maga mellé.

Az R. J. Palacio ifjúsági bestselleréből (Csodácska) adaptált alkotás egy klasszikus filmfelmenővel is rendelkezik: Peter Bogdanovich Maszk című opusza nem csak témájában mutat nagy hasonlóságot, de a serdülőkori váltás nehézségei is rárímelnek benne a torzult vonások kíméletlen elutasítására – ugyanakkor letisztultabb és méltóságteljesebb hangnemben mesél, mint a matiné-kedvenccé formált idei kistestvér. Chbosky az eredeti regényhez hasonlóan tagolja a cselekményszerkezetet, amely olykor elengedi Auggie első személyű narrációját és más szereplők szemszögeiből mutatja be, hogyan hat környezetére: ez a fogás azonban ezúttal a történet hátrányára válik, nem csak fordulatai érdektelenednek el, de fokozatosan veszít súlyából is. A kis Jacob Tremblay egész lényében megható és elragadó jelenség, az alkotók azonban nem elégedtek meg ennyivel: merő jó szándéktól vezérelve rendre a sziruphoz nyúltak, sőt időnként túl is töltötték a poharat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13525