KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Mark Frost: Twin Peaks titkos története

Kávé és pite nélkül

Zalán Márk

A kultikus sorozat társzerzőjének könyve.

 

Twin Peaks kapcsán már-már közhelynek számít, hogy sorozattörténeti mérföldkőnek, hivatkozási alapnak tekinthető. David Lynch és Mark Frost szériája hazánkban és világszerte is a mai napig népes rajongótáborral büszkélkedhet, ezért bemutatása óta értelemszerűen több, a sorozathoz kapcsolódó angol nyelvű kötet látott napvilágot. Magyar nyelvű olvasmányok tekintetében azonban a helyzet igencsak lehangoló, hiszen mindössze a sorozat hazai premierjével nagyjából egy időben megjelent két, a Fabula gondozásában kiadott (Ki ölte meg Laura Palmert?; Dale Cooper naplója) könyv bővítette valamelyest a Twin Peaks univerzumot. Éppen ezért örvendetes tény, hogy oly sokévnyi szünet után az Athenaeum kiadó jóvoltából, a sorozat újabb évadjának bemutatója előtt, magyarul is olvasható a Twin Peaks titkos története. Ha a hátsó fedélen található rövid ismertetőre hivatkozunk, akkor ez a könyv nem kisebb feladatot vállal, mint hogy megválaszolja az első két évad elvarratlan szálait, és megágyazzon a széria idei folytatása alapkonfliktusainak. Az olvasó számára azonban sajnos néhány oldal után hamar világossá válik, hogy nem hiánypótló kötetet tart a kezében, ugyanis hiába a hangzatos felvezetés, éppen az abban hirdetett sarkalatos elemek kifejtése marad el, és ez a könyv számos problémái közül csupán az egyik.

A színes, színvonalas külalakú kötet szerkezetét tekintve olyan, mint egy különféle, komplex témákból összeállított vastag akta, tele kivágott újságcikkekkel, fényképekkel, levelekkel, naplórészletekkel, katonai dokumentumokkal, titkos jelentésekkel, sőt magába foglalja a sorozat szereplői között nagy népszerűségnek örvendő Dupla R étterem étlapját is. Az elbeszélés három szinten halad előre: egyrészt olvashatjuk a sorozat állandó, illetve pár epizód erejéig felbukkanó szereplőinek háttértörténeteit, másrészt az aktát összegyűjtő titokzatos, magát Archivistának nevező személy jegyzeteit, harmadrészt pedig az egészet kommentáló FBI ügynök megjegyzéseit. A szövegek egészen az első, a későbbi Twin Peaks területén furcsa jelenségeket tapasztaló tizenkilencedik századi felfedezők korába repíti vissza olvasóját, ezt követően pedig részletesen olvashatók a huszadik századi amerikai történelem híresebb misztikus eseményei és összeesküvés-elméletei a szabadkőműveseken és a roswelli ufó katasztrófán át egészen a Kennedy merényletig és a Watergate-botrányig. A szövegek között akadnak kifejezetten izgalmas szakaszok, például amelyek az első felderítők expedícióinak természetfeletti tapasztalatait mesélik el, de ugyanilyen érdekfeszítőek a fiatal Andrew Packard cserkészkiránduláson szerezett rendkívül bizarr élményei is, melyeket a sorozatot jól ismerő olvasó könnyen összefüggésbe hozhat a második évad utolsó epizódjában látható Fekete Barlanggal. A könyvben azonban sajnálatos módon éppen ilyen, a sorozathoz kapcsolódó rejtelmes történetekből található kevesebb. A szövegek zöme ugyanis Twin Peaks titkainak felfedése helyett meglehetősen zavarosan, már-már követhetetlenül taglalja oldalakon keresztül földönkívüliek megfigyelését, első típusú találkozásokat, egyéb megmagyarázhatatlan észleléseket vagy politikai és katonai konspirációkat, főszerepben azzal a Doug Milforddal (Twin Peaks polgármesterének fivére), aki a sorozatban csupán néhány rövid pillanat erejéig tűnik fel, de a kötetben az események állandó, visszatérő karaktere. E szövegek böngészése közben az olvasó mintha nem is a képzeletbeli északnyugati-amerikai város rejtélyeit, hanem az X-akták háttértörténetét olvasná.

A nem ritkán unalomig ragozott irományok közé ékelődnek a szereplők múltját taglaló történetek, melyekre már itt-ott a sorozatban is utaltak, de most bővebben megismerhetjük őket. A könyv viszont itt sem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Az még hagyján, hogy a cselekmény szempontjából kulcsfontosságú karakterek, mint Bobby Briggs vagy Donna Hayward történetei szabályosan kimaradnak, ám talán még ennél is érthetetlenebb, hogy a többiekről, például Josie Packardról mesélő szövegek cselekménye, illetve az általuk papírra vetett írások (Sólyom seriff-helyettes emlékiratai) stílusa olyan szembeötlő ellentétben állnak a sorozatban megismert tetteikkel és személyiségükkel, hogy szinte a könyv szerzőjének kiléte kérdőjeleződik meg.

Twin Peaks titkainak megismeréséhez, feltárásához vagy akár a hősök jellemének gazdagításához sajnos a könyv egyik narratív szintje sem nyújt érdemi segítséget, így a sorozat iránt érdeklődő és rajongó, akárcsak Cooper ügynök a Fekete Barlangban, egyaránt tanácstalanul marad magára a rejtélyek átélésében és kifürkészésében.

 

Athenaeum, 2016.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 51-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13190