KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az élet ára

Benke Attila

Eye in the Sky – angol, 2015. Rendezte: Gavin Hood. Szereplők: Helen Mirren, Alan Rickman, Aaron Paul. Forgalmazó: MediaPro. 105 perc.

 

A globális terrorizmus immáron a nyugati világ egészére kiterjedt, hiszen az öreg kontinenst sem kíméli, ezért a terrorizmus elleni harc még égetőbb kérdés, mint a kétezres évek Bush-adminisztrációjának idején volt. Roppantmód ellentmondásos és kényes terepe ez a világpolitikának. A fanatikusok elleni hadjáratok közben fellángol a xenofóbia, és sokszor ártatlan civilek esnek a katonai akciók áldozatául.

Erről a kérdéskörről elmélkedik a Kathryn Bigelow dokumentarista háborús filmjére, a Zero Dark Thirtyre emlékeztető Az élet ára is, a tíz éve a Tsotsival a világhírbe katapultáló (és azóta többek között a Kiadatást, az X-Men kezdetek: Farkast jegyző) Gavin Hood rendező új munkája. Egy radikalizálódott brit állampolgár megöli Katherine Powell ezredesnő (Helen Mirren) kollégáját. Az angolszász katonai hírszerzés kideríti, hogy a dzsihadista Kenyában újabb merényletre, egy öngyilkos akcióra készül, így az angol és amerikai vezetők a célpont likvidálása mellett döntenek. Azonban az akció napján ártatlan kenyérárus kislány tűnik fel a célépület mellett, és a személyes revánsvágy miatt elvakult Kathrine-nek és társainak mérlegelnie kell, hogy feláldozzák-e a gyermeket több száz ember megmentése érdekében.

Jóllehet itt-ott kicsit szentimentálisabb a sztori, Az élet ára feszült thrillerként és súlyos morális kérdéseket feszegető drámaként is működik. Eleve szembetűnő és elgondolkodtató, hogy a döntéshozók a valóság képeit felülnézetből, egy monitoron keresztül látják, mintha legalábbis videójáték pixelkaraktereivel, és nem hús-vér emberekkel játszanának. Ám ami a pilótának csak egy botkormány-mozdulat, az egy család számára iszonyú veszteség lehet.

Az élet ára szomorú különlegessége, hogy itt játszotta el utolsó filmszerepét Alan Rickman.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12870