KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A modell

Varró Attila

The Model – dán-svéd, 2016. Rendezte és írta: Mads Matthiesen. Kép: Petrus Sjövik. Szereplők: Maria Palmer (Emma), Ed Skrein (Shane), Charlotte Tomaszewska (Zofia), Yvonnick Muller (André). Gyártó: Zentropa / Film Vast. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 105 perc.

 

Kábé példátlan, hogy egy héten belül két azonos nemzetiségű és tematikájú film kerüljön bemutatásra a honi artmozi-hálózatban, ám számos hasonlósága ellenére a szintén „vidéki kislány mélyrepülése a kíméletlen divat-metropoliszban” alapsztorijú Neon démon flitteres szerzői ámokfutásával, Mads Matthiesen életszagúbb Modell-je sokkal jobban megragadható a dán rendező előző (egyben első) filmje, a nálunk is bemutatott Teddy mackó segítségével. Noha a Thaiföldön szerelmet kereső kivénhedt testépítő csendes epizódokból felhúzott anya-fiú drámája után a tizenéves Emma fájdalmas szárnypróbálgatásai a párizsi divatfotó-világban hagyományos szerelmi téboly-thrillerben mondják fel a szokásos tanmesét, a Rút kiskacsából Fekete hattyúvá alakuló hősnő hajszálra ugyanazt a kegyetlen ellentmondást képviseli (az életét külső megjelenésére építő testkép-mutató szüntelen szorongása és önbizalomhiánya) és pontosan ugyanazzal a konfliktussal kénytelen megbirkózni (kóros kötődés a belső biztonság illúzióját kínáló élettárshoz).

Matthiesen szemében láthatóan nincs sötétebb ellenfél a bámész nézői tekinteteknél, szegeződjenek a hősnőre kamera-objektíven vagy fürdőszobai kulcslyukon keresztül – a hamis tükrüknek való megfelelési kényszer alakít hétköznapi emberekből csupaizom vagy csontsovány testű színtiszta fikciót, készteti őket csalásra és hazugságra, de legfőképpen érzelmi függőségre a fikciót tápláló házizsarnoktól. Már ezért is furcsa, hogy második filmjére maga a szerző is átállt a sötét oldalra: míg túlsúlyos, kissé esetlen Teddy mackója szűkszavúságával és tétlenségével is hiteles, pontos, sőt empatikus portrét kínált, a nyüzsgő divatvilágban fordulatról fordulatra ráncigált Modell nem több csupa ín és ideg, csont és bőr klisékollekciónál – kamerás teremtője kezében eltűnt minden fogható róla, maradt a puszta freak-show.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12815