KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mielőtt megismertelek

Alföldi Nóra

Me Before You – amerikai, 2016. Rendezte: Thea Sharrock. Írta: Jojo Moyes saját regénye alapján. Kép: Remi Adefarasin. Zene: Craig Armstrong. Szereplők: Emilia Clarke (Louisa), Sam Claflin (William), Jenna Coleman (Katrina), Charles Dance (Steven), Vanessa Kirby (Alicia). Gyártó: MGM / New Line Cinema. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 110 perc.

 

Hollywood egyik régi aranyszabálya, hogy célszerű minden sztorit többször is elmesélni, nehogy a néző megfeledkezzen bizonyos örök tanulságokról. Így az sem árt, ha minden felcseperedő lánygeneráció tisztában van azzal a ténnyel, hogy a női lélek kizárólag Hamupipőke-narratívában képes jellemfejlődni. A kontextus lehet romantikus vámpír-történet (lásd Twilight-széria), BDSM-melodráma (Szürke 50 árnyalata-széria), vagy esetleg eutanázia-moratórium. Utóbbival próbálkozik a Mielőtt megismertelek, melyben csupán annyi a csavar, hogy a szőrösszívű, gazdag, kékvér fiú magatehetetlensége egészen direkt, hiszen egy sajnálatos baleset miatt tolószékhez kötött. Az ápolónői feladatok ellátásával megbízott Hamupipőke pedig pont olyan, amilyennek lennie kell: kedves, életvidám, és mivel jóval egyszerűbb közegből jön, mint eleinte mogorva hercege, helyén van az esze, sőt még csinos cipői is vannak, amelyeken át bepillanthatunk színes lelkébe. A képlet a szokásos: az ellentétek vonzzák egymást, az ellenérdekek hamar materializálódnak, a feladat pedig a kemény férfiszív megpuhítása és nyers és csapongó női jellem kivasalása.

Jojo Moyes írónő szép sikerű puhafedelesének banalitása, ha nem is válik a film javára, mindenképpen segít, hogy a mű több fronton is harcot nyerjen. A langyos klisék mentén az alkotóknak sikerül egy meglehetősen kényes morális témát könnyfacsaró vadromantikába burkolniuk, mi több még az is a mű nívóját szolgálja, hogy rendezőnője Thea Sharrock színházi közegből jön – jót tesz az anyagnak a kétdimenziós látványvilág és a finom eszköztelenség. Nem lehet azonban elmenni a tény mellett, hogy a film minden egyes eleme a célt szolgál, hogy a főhősnőt megformáló Trónok harcából szakajtott Emilia Clarke egeket verdeső cukiság-faktora kidomborodjon. Gól: ennél több nem is kell egy jó péntek esti barátnős szipogáshoz, a filmnek tuti helye van bézs-tapétás leányszobákban rendezett pizsama-bulik fő attrakciói közt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12814