|
|
|
Digitális realizmusChris Columbus:PixelKétbites Kalibánok / Digitális félelmeinkKránicz Bence
Bár sokan nyilván örömmel
megnéznénk egy olyan horrorfilmet, amelyben az öntudatára ébredt, elszabadult
filmnyersanyag fojtogatja áldozatait, ez a koncepció nem vált különösebben
népszerűvé a műfaj történetében. Ha Kodak-gyilkosságokról nem is, a
digitális világ veszélyeiről sokat tudunk: mióta számítógépes trükköket
alkalmaznak a tömegfilmekben, a történetekbe is átszűrődött a gyanú, hogy a
komputer könnyűszerrel ellenünk fordulhat. Ez a félelem műfajtól függetlenül
megfogalmazódott már a nyolcvanas években: a számítógépes rendszer
robothadserege elpusztítja az emberiséget (Terminator), a szoftver
magába szippantja tervezőjét (Tron), vagy vetélytársává válik egy
bimbózó szerelmi kapcsolatban (Komputer-szerelem). Ahogy az elmúlt évtizedekben
mindennapjainkon egyre jobban eluralkodtak a digitális interfészek, úgy
lehetett újra és újra aktualizálni ezeket az elgondolásokat. Az újabb filmekben
az emberek még inkább ki vannak szolgáltatva a komputereknek: a terminátorokat
vezénylő számítógép immár minden elektronikus eszközünket egyszerre irányítani
képes operációs rendszerként jelenik meg a Terminator: Genisysben
(emlékeztetve az egymással szinkronizált kütyük nyugtalanító mindentudására), a
játékprogram harminc éve fogva tartja alkotóját (Tron – Örökség), a
szerelmes férfi pedig alárendeltként jelenik meg a szoftverrel folytatott románcban,
míg végül a mesterséges intelligencia szakít vele (A nő).
A Pixel együgyű
meséjében egy földönkívüli faj klasszikus játékok figuráit állítja csatasorba
az emberiség ellen, így a katasztrófafilmek természeti csapásai helyett saját
digitális teremtményeinktől retteghetünk. Nem kérdés, hogy az emberek kerülnek
ki győztesen a harcból, de csak azért, mert a múlt lejárt szavatosságú játékai
fordulnak ellenünk: Pac-Mannel és Donkey Konggal simán elbánik néhány
arcade-termekben felnőtt csodabogár, akik így a mai harmincas negyvenes
nemzedék öntudatát is megerősítik. A bonyolultabb játékok kimaradnak a filmből,
így sokkal könnyebb butuska komédiába fordítani a történetet.
Adam Sandler Prosperója csak a
kétbites Kalibánokkal képes elbánni – a jelen pixelmonstrumaival szembenézve
kénytelen lenne eltörni konzolját.
PIXEL (Pixels) –
amerikai, 2015. Rendezte: Chris Colombus. Írta: Timothy Dowling, Adam
Sandler és Tim Herlihy. Kép: Amir Mokri. Szereplők: Adam
Sandler (Sam), Michelle Monaghan (Violet), Peter Dinklage (Eddie),
Kevin James (Cooper). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: Intercom.
Szinkronizált. 106 perc.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 73 átlag: 5.41 |
 |
|
|
|
