KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vivian Maier nyomában

Pichler Gréta

Finding Vivian Maier – amerikai, 2013. Rendezte és írta: Charlie Siskel és John Maloof. Kép: John Maloof. Zene: John Ralph. Szereplők: Vivian Maier, John Maloof, Mary Ellen Mark. Gyártó: Ravine Pictures. Forgalmazó: CinefilCo Kft. Feliratos. 83 perc.

 

Kicsoda Vivian Maier? Neurotikus chicagói dada? Emancipált művész? Francia kém? John Maloof életrajzi dokumentumfilmje a huszadik század egyik legnagyobb utcai fotósának nyomába ered, aki egész életét végigfényképezte, ám soha senkinek nem mutatta meg egyetlen képét sem. Véletlenül megtalált hagyatékából azonban fény derült szenzációs tehetségére: poszthumusz kiállításaira kilométeres sorokban állnak az érdeklődők, és Cartier-Bresson, Kertész, Brassai nevével emlegetik együtt. Érzékeny képei groteszk utcai jeleneteket jelenítenek meg, fény-árnyék játékot, geometrikus kompozíciókat, de legfőképpen portrékat, köztük számos önarcképet. Az ötvenes-hatvanas években ellőtt százezernyi negatív nagy része gyereksétáltatás közben készült a nyakában lógó Rolleiflex kamerával.

A film másfelől a nyomozás krimi izgalmával vetekedő története, és a sikeré. Egy 29 éves fiatalember kutatni kezd néhány fotó láttán a kamerás Mary Poppins után. Egy Flickr-oldalra feltöltött néhány kép elképesztő népszerűsége nyomán dönt úgy, hogy komolyan veszi a 360 dollárért vett doboznyi negatívot és az alkotót is. Elutazik Maier életének számos helyszínére és kamera elé citál mindenkit, aki csak ismerte. A beszélő fejes képsorokat fotómontázsok és a Maier által készített szupernyolcas filmtekercsek váltják. Maloof állhatatossága meghozta a gyümölcsét: ma már milliomos. A film magával ragadó, kellően komplex, és még azt a kérdést is felveti: kinek a joga meghatározni, mi a művészet?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11893