KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Janisch Attila filmjei

Gelencsér Gábor

Árnyék a havon – magyar film, 1991. Szereplők: Miroslaw Baka, Jozef Króner, Újlaki Dénes. Hosszú alkony – magyar film, 1997. Szereplők: Törőcsik Mari, Csuja Imre, Máté Gábor. Másnap – magyar film, 2004. Szereplők: Gáspár Tibor, Derzsi Borbála, Újlaki Dénes.

A MOKÉP jóvoltából példaértékű kiadvánnyal gyarapodik a magyar filmek sajnos rendkívül esetleges és hiányos DVD-piaca: a Janisch Attila eddigi három nagyjátékfilmjét tartalmazó doboz nem csupán kitűnő kép- és hangminőségben teszi hozzáférhetővé a műveket, hanem lehetőséget nyújt arra is, hogy új összefüggésben lássuk azokat. Nem egyszerű reprodukcióról, immár hazavihető másolatról van szó tehát, hanem megőrzésről és (újra)értelmezésről – szemben a magyar filmek kiadásának többségével, ahol fakult és karcos kópiák árválkodnak önmagukban a lemezen. A mostani összeállítás tanúsága szerint egy DVD-editió ennél jóval többet is nyújthat.

A négy lemezen a három nagyjátékfilm mellett (Árnyék a havon; Hosszú alkony; Másnap) helyet kap a rendező három főiskolai rövid- (Róbert és Róbert; Zizi; A másik part), valamint a BBS és a ZDF koprodukciójában forgatott Lélegzetvisszafojtva című kisjátékfilmje, egy portréfilm, s interjúk az alkotókkal: Janisch-sal, állandó forgatókönyvíró-társával, Forgách Andrással, valamint színészeivel, Miroslaw Bakával, Törőcsik Marival, Csuja Imrével, Ujlaki Dénessel. Ezen kívül az Árnyék a havon extrái között található egy önmagában is izgalmas próbafelvétel Miroslaw Bakával és Bacsa Ildikóval, a Hosszú alkony és a Másnap esetében pedig egyfajta mozgó story boardként a rendező kamerával írt vázlatai a helyszínekről és a szereplők mozgásáról. A 2004-es Másnap már bizonyára a későbbi DVD-kiadás tudatában készült, így az önálló extra lemezen az említetteken kívül látható még forgatási riport, werkfilm, etűd a rendező helyszínkereső fotóiból, s felkerültek a kimaradt jelenetek, köztük a most kivágott nyolcpercnyi anyag is. (A film „rendezői változata” tehát a szokásostól eltérően rövidebb az eredetinél.) És akkor még nem említettem a szokásosnak mondható képgalériát, életrajzokat, előzeteseket; a magyar kiadványok esetében szintén nem magától értetődő idegen nyelvű feliratokat, valamint az igényes kiállítású kísérőfüzetet, a filmek leírása mellett interjúkkal, tanulmányrészletekkel, forgatókönyv-szemelvényekkel és a rendező meglepően személyes és íróilag is erős vázlatival, jegyzeteivel, naplóival.

A kiadvány csupán tárgyszerű bemutatása elfoglalja ennek a rövid recenziónak a felét, pedig a lényeg csak most következne. Janisch Attila művészetének eddigi, a Másnappal – és immár a mostani DVD-összeállítással – lezártnak tekinthető korszaka ugyanis különösképpen indokolja az ilyesfajta összeállítást. Janisch filmjei egyetlen témát, az ismeretlenbe történő át- vagy kilépés mozdulatát követik nyomon, mindezt egy zárt, visszatérő motívumhalmaz és azonos vagy legalábbis rokon formaelv segítségével. Két rövidfilm, a Zizi és A másik part közvetlen előzménye a Hosszú alkonynak és aMásnapnak, míg a Róbert és Róbert stílusa és atmoszférája az Árnyék a havonnal rokon. A rövidfilmek így nem pusztán érdekességként, az alkotó zsengéiként tarthatnak számot érdeklődésre, hanem egy művészi szemléletmód és stílus alakulásának fontos kiinduló állomásaként. A visszatérő motívumokra (tájak és arcok egymás mellé, apró tárgyak és hatalmas monstrumok egymással szembe állítása, s mindenekelőtt utak és utak végtelen számban és hosszúságban) a portréfilm vagy maga a rendező (néha kellő öniróniával) külön is felhívja figyelmünket, a gyűjteményes kiadványnak köszönhetően viszont a rövid- és a nagyjátékfilmek szeriális elrendezésével közvetlenül is meggyőződhetünk a motívumkincs állandóságáról – és gazdagságáról. A közhely a mindig ugyanazt a filmet forgató rendezőről ezúttal eleven tapasztalattá válik.

A szerzői film fogalmát régóta ismerjük – a Janisch-doboz kapcsán úgy tűnik, érdemes bevezetni a szerzői DVD-kiadás fogalmát is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10000