|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Poąová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDVeronika kettős életeVincze Teréz
La Double vie de Véronique – francia–lengyel–norvég, 1991. Rendezte: Krzysztof Kie¶lowski. Szereplők: Irène Jacob, Halina Gryglaszewska, Kalina Jedrusik. Forgalmazó: Corner Film. 98 perc.
Az 1991-es Veronika kettős élete a rendszerváltás filmje Krzysztof Kie¶lowski életművében. Egy Lengyelországban élő és alkotó, témáiban és filmnyelvi kötődéseit tekintve is jellegzetesen kelet-közép-európai művész reakciója a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulójának történeti átalakulására. Persze nem direktben politizál ebben a filmben, de emlékeim szerint a film mozibemutatásának idején a kelet-európai politikai változásokhoz való közelsége okán a keleti Veronika és a nyugati Véronique sorsának szimmetriája-aszimmetriája igen erősen hatott mint politikai motívum. Ugyanakkor a film tagadhatatlan erénye éppen az, hogy ez a réteg korántsem nélkülözhetetlen a film élvezetéhez – időtálló a történeti körülményektől függetlenül ma is. A film ereje ugyanis nem elsősorban politikumából, hanem a Kie¶lowski stílusát olyannyira jellemző „érzékenységből” adódik. (Véleményem szerint ez a lenyűgöző, de a giccses érzelmesség csapdáit itt és korábbi filmjeiben is kikerülő érzékenység fordult át később sokszor giccsbe a Veronikát követő, Franciaországban készült Három szín-trilógia filmjeiben.)
Kie¶lowski jellegzetesen kelet-európai „csodálatos Amelie-je” ez a film, enigmával és rejtvényfejtéssel, álomszerű epizódokkal és a szavakat felváltó beszédes gesztusokkal. A cím által ígért kettősség a nézőt óhatatlanul a szimmetriák, a kapcsolatok, a dupla főszereplő rejtélyének felfejtésére sarkallják. A film csalafintaságának lényege azonban, hogy ahány kulcsot ad a megfejtéshez, ugyanannyi kibogozhatatlan, sehová sem vezető szálat is hagy kikandikálni a történet szövedékéből. Ez a feloldhatatlanság teszi igazán nyugtalanítóvá, fájdalmasan melankolikussá a filmet, hogy enigmatikus képeivel hosszan kísértse nézőjét.
Extrák: A filmhez kapcsolódó 50 perces Kie¶lowski-interjú és egy 2005-ös interjú Irène Jacobbal. Egy 30 perces film Kie¶lowski pályájának a Veronika kettős életét megelőző szakaszáról, valamint Kazimierz Karabasznak, Kie¶lowski mesterének A zenészek című rövidfilmje.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1288 átlag: 5.52 |
|
|
|
|