KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A másik Boleyn lány

Vajda Judit

The other Boleyn Girl – amerikai, 2008. Rendezte: Justin Chadwick. Írta: Philippa Gregory regényéből Peter Morgan. Kép: Kieran McGuigan. Zene: Paul Cantelon. Szereplők: Natalie Portman (Boleyn Anna), Scarlett Johansson (Boleyn Mária), Eric Bana (Tudor Henrik), Kristin Scott Thomas (Boleyn Erzsébet), Jim Sturgess (Boleyn György). Gyártó: BBC Films / Focus Features / Relativity Media / Ruby Films / Scott Rudin Productions. Forgalmazó: Forum Hungary. Feliratos. 115 perc.

 

VIII. Henrik viharos magán- és közélete mindig is izgatta a filmesek fantáziáját – ezúttal a hat feleséget elfogyasztó uralkodó egyik neje, Boleyn Anna és a másik Boleyn lány, Mary oldaláról közelítünk a még mindig vonzó témához. Az ötlet nem is olyan eredeti, mint elsőre gondolnánk, hiszen a film alapjául szolgáló Philippa Gregory-könyvhöz már két folytatás is készült, sőt A másik Boleyn lány felhasználásával született egy BBC-tévéfilm is öt évvel ezelőtt.

Ennek ellenére Justin Chadwick adaptációja kifejezetten jól sikerült darab (nem olyan fajsúlyos, mint az Elizabeth, de komolyabb, mint a Marie Antoinette), amin igen sokat dob, hogy Hollywood két legszebb fiatal színésznője, Natalie Portman és Scarlett Johansson játssza benne a két főszerepet (Portman az idősebb Anna, míg Johansson a fiatalabb Mary). A másik Boleyn lány cím már magában rejti, hogy egyfajta történelmi távlatból tekintünk a régmúlt eseményekre: nem csekély izgalmat tulajdonképpen az tartogat, hogyan jut el a fordított alaphelyzetből (először Mary, nem pedig Anna volt a király szeretője) a cselekmény odáig, amit a történelemórákról ismerünk (ahol csak Boleyn Anna nevét szokták megemlíteni, a másik Boleyn lányét nemigen). A címen kívül a nővérek közti hangsúlyos különbségtételt vizuálisan is kiemelik az alkotók – a legerősebb jelzés, hogy egyiküket szőke, másikukat sötét hajú színésznő játssza. A másik Boleyn lány képei szimbolikusan azt is jelzik, hogy főhősei olyan nők, akik rácsok közül, egy leszűkített nézőpontból látnak csak ki a világra (Mary és Anna sokszor les ki a szülői ház rácsos ablakán, ahol csak egy szűk résen át látják a valóságot). Mégis maga a király az, aki gyenge, tehetetlen bábként viselkedik az egész cselekmény során.

Az efféle finomságokon kívül további örömet szerez, hogy a film csodálatosan van fényképezve: rengeteg festmény szépségű képet látunk, és a jeleneteket folyamatosan aranyszínű ragyogás járja át. Ám ez az aranyszínű ragyogás sem tudja elfedni, milyen sötét dolgokat műveltek A másik Boleyn lány világában a főúri családok saját lányaikkal.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9388