|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDHerkulesTosoki Gyula
Hercules/Le fatiche di Ercole – olasz, 1958. Rendezte: Pietro Francisci. Szereplők: Steve Reeves, Sylva Koscina. Forgalmazó: MultiMix Kft. 105 perc.
Az 1950-es évek Olaszországában művész- és közönségfilmezés frontján egyaránt jelentős, sőt világraszóló eredmények születtek: alig halt el a neorealizmus, már formálódóban volt a modern film, a Tevere-parti Hollywoodként emlegetett Cinecittaban pedig a melodrámától a vígjátékig seregnyi műfaj virágzott. A zsánerpadicsom egyik éke a történelmi–mitológiai témájú, és jobb híján peplum névre keresztelt filmféleség volt, amelyhez olyan darabok tartoztak, mint az Odüsszeusz vagy a Herkules-filmek.
Az újfajta – de az olasz filmgyártásban az 1910-es évektől fogva nagy hagyománnyal bíró – peplum prototípusa Pietro Francisci eredetileg Herkules munkái címmel készült filmje. A kiérdemesült Mr. Universe (Steve Reeves) főszereplésével forgott mozi első blikkre a hasonló hollywoodi csúcsprodukciók slampos változatának tetszik, ám közelebbről megnézve van annyira érdekes, mint azok. A bájos barkácsmegoldások egzotikus jelleget kölcsönöznek neki, a fapados látványvilágot a jól elkormányzott sztori ellensúlyozza. Francisci dicséretére legyen mondva, hogy nem kívánja olyan súlyú tanulságokkal megterhelni a mesét, mint hollywoodi kollégái, igaz, a bombasztikusság növelésére néhány ziccert azért nem hagy ki. Akadnak bőven kimódolt pillanatok (mint a festett naplemente előtt távolba révedő szerelmespárt mutató zárókép), megmosolyogtató megoldások (az akciószcénákban a képek felgyorsítása), ám a film ezekkel együtt is őriz némi fennköltséget, még éppen tolerálható pátoszt.
Extrák: Semmi extra, a film képminősége viszont botrányos.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1322 átlag: 5.4 |
|
|
|
|