|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégElvitte a vízVajda Judit
Flushed Away – angol-amerikai, 2006. Rendezte: David Bowers és Sam Fell. Írta: Dick Clement és Ian La Frenais. Kép: Brad Blackbourn és Frank Passingham. Zene: Harry Gregson-Williams. Gyártó: Aardman Animation / Dream Works. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 84 perc.
Az Aardman Stúdió első teljes egészében kompjuter-animációval készült filmjében szerencsére jórészt csak a technika változott, a hozzáállás nem. Azaz – habár a londoni Kensington negyed alatti csatornák világa, a patkányok és egerek lakta Patkopolisz szemkápráztatóan jelenik meg – a figurák inkább belsőleg, mint külsőleg vannak alaposan kidolgozva. A luxuslakosztályából a vécécsészén keresztül egyenesen a csatornába csöppenő előkelő(sködő) háziegér, Roddy találkozása a patkányok munkásosztályával sikerrel és humorral adaptálja a valódi szociális és társadalmi különbségeket, a főgonosz, az angol Varangy és francia unokatestvére, Le Béka alakjával pedig az Elvitte a víz sokkal intelligensebben csinál viccet a nemzeti különbségekből is, mint a legtöbb élőszereplős film (mint például a közelmúltból A Rózsaszín Párduc vagy a Taplógáz). A filmbolondok most is egy csomó rejtett vagy kevésbé rejtett filmes (Superman, Nosferatu, Bond-filmek stb.), sőt rajzfilmes (Némó nyomában) utalásnak örülhetnek, a nagy egészt tekintve pedig ismét erőteljesen használnak fel ezúttal olyan (al)műfajokat, mint a menekülős-világmegmentős akciófilm és a screwball comedy (egerünk lent a mélyben megismerkedik egy helyes patkánylánnyal).
Az amerikai produkciós partner, a DreamWorks ugyan ott kísért a végső tanulságban és az erkölcsi mondanivalóban, de a rengeteg apró ötlet és az angol humor mindent visz, így a nagy testvér inkább technikailag erősítette az együttműködést. Akinek pedig hiányozna az Aardman-figurák a Wallace és Gromit-filmekben megszokott bumfordisága, az figyelje erősen a háttérben a nyuszit, aki egyenesen az Elvetemült Veteménylényből szökött át vagy az egyik mellékszereplőt, az Albínó nevű verőpatkányt, akinek gülüszemei szintén a klasszikus Aardman-stílust idézik. Nagy élvezetet okozhat a fentieken kívül a betétdalok remek elhelyezése is, amely még egy mobilreklámmal agyonkoptatott számot is új tartalommal képes megtölteni.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1104 átlag: 5.64 |
|
|
|
|