KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Producerek

Tosoki Gyula

The Producers – amerikai, 1967. Rendezte: Mel Brooks. Szereplők: Zero Mostel, Gene Wilder, Kenneth Mars, Estelle Winwood. Forgalmazó: InterCom. 88 perc.

 

A vígjátékguru és paródiamester Mel Brooksnak köztudottan nincs humora, egyszer azonban kijött neki a lépés, és sikerült összeütnie egy hosszabb távon is életképes komédiát. Filmkészítői pályája hajnalán történt mindez, idestova negyven éve, jellemzően akkor, amikor – életében tán először, de mindenképp utoljára – nem hozott, hanem originálisan személyes anyagból dolgozott. A Producerek minden tekintetben kiállja a szerzőiség próbáját, Brooks a maga életanyagát, Broadway-szerzőként megélt tapasztalatait felhasználva írta meg a forgatókönyvét.

A történet hőse a valaha jobb napokat látott színházi impresszárió és eseti könyvelője, akik kisütik, hogy bizonyos feltételek mellett egy sikertelen darab is hozhat a konyhára, ezért hozzálátnak megkeresni és színre vinni a világ leghitványabb színpadi művét. A bizarr alapszituáció alkalmat kínál Brooks számára, hogy vaskos poénok sorában ironizáljon a sóbiznisz felett, és noha gegjeinek inkább nagyobb, mint kisebb hányada igen bárgyú, akad számos olyan is, amely tréningezi a gyomrot. Igaz, a mérsékelten vicces, alkalmasint irritálóan alacsony humortartalmú jelenetek miatt nem zökkenőmentes a történetre hangolódás folyamata, ráadásul a színészvezetés módja is teszteli a néző türelmét, a film mégis működik. A lecsúszott producert adó színházi színész, Zero Mostel a filmtörténet legnagyszerűbb ripacsa, és a nyomdokain járó többi komédiás is alig marad el mögötte: ennyi begyurmásodott arcot és elnagyolt gesztust a némafilm-korszak óta nem láthatott néző a moziban. A Producerek az ősburleszk hollywoodi, búvópatakszerű továbbélésének dokumentuma.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8680


előző 1 következőúj komment

boorman#1 dátum: 2006-07-18 18:39Válasz
"A vígjátékguru és paródiamester Mel Brooksnak köztudottan nincs humora, egyszer azonban kijött neki a lépés, és sikerült összeütnie egy hosszabb távon is életképes komédiát."

Ez ugye csak valami vicc, amelynek megértéséhez legalábbis brooksi-i humorérzékkel kell rendelkezünk?

Nem akarok senkit megbántani, de ez a felütés a Producerek DVD kritikájához kicsit erős.