|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA repülőGáti Péter
A film főhőse csak métereket képes repülni maga gyártotta faalkotmányán. A néző azonban sokkal rosszabbul jár, mert „befogadói repülés” nélkül kényszerül túlélni ezt a filmes légiveszélyt. Szállni tudó szerkezet gyártásával – a madarak analógiájára – Leonardo da Vinci után sokan kísérleteztek. Hősünk is így tesz, csakhogy az ő igyekezete egy árnyalattal elüt az elődökétől. 1912-ben ugyanis – történetünk idején – a repülőgép már megvalósult álom. Az isten háta mögötti, a török–bolgár határon levő faluban azonban még nem láttak ilyet. Így a nyáját legeltető pásztort a feje felett elhúzó masina örökre rabul ejti, ezt akarja emlékezetből megalkotni a maga gyönyörűségére. Nem kell aviatikusnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk a végkifejletet. Ennek ellenére „végigizgulhatjuk” a kissé ormótlan gép készítésének és kipróbálásának aprólékosan részletezett fázisait.
A háttérben közben háború dúl, amiről mellékesen képes beszámolót nyújt – unaloműzőnek (?) – a rendező. Igaz, a háború, a mohamedán–keresztény ellentétek csak néhány folklorisztikus motívum erejéig jutnak szóhoz. A repülő alkalmatosság mellett „eltörpülnek” a fosztogatások, a pásztor menyasszonyának megerőszakolása, talán még jobb sorsra érdemes, repülni vágyó emberünk halála is. Őt ugyanis saját, bolgár vérei végzik ki. Bizony, senki sem próféta...
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1089 átlag: 5.5 |
|
|
|
|