|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
KrónikaBodrossy Félix (1920–1983)Pánczél György
Egyidősek voltunk, és egyszerre kerültünk a filmszakmába 1938-ban. Laboráns gyakornokként kezdte, majd segédoperatőr lett a Híradó- és Dokumentum-Filmstúdió Könyves Kálmán körúti telepén. Több mint száz játék-, dokumentum-, animációs-, portréfilm rendezője, illetve operatőre volt. Nevéhez fűződik a Győrffy Józseffel kikísérletezett plasztikus eljárás, melyet különleges optikai előtéttel ellátott felvevőgépével készített. Alkotásaikat – Állatkerti séta, Artistavizsga és Téli rege – A Toldi moziban vetítették, s a nézőknek egy erre a célra készített szemüveget adtak. Találmányuk nem vált be, mert a nézőket zavarta a szemüveg használata. Kutatásaikról érdekes könyvet írt A plasztikus film címmel. Kevés olyan rendező volt, akinek fiatalabb kori műveiben ne Bodrossy lett volna az operatőr. Legtöbb filmjét Banovich Tamással készítette: ezek a táncfilmek sok sikert arattak.
Első játékfilmjét 1957-ben forgatta. Játék a szerelemmel címmel, Apáthy Imre rendezésében. E filmben, amelyet 2 évi késéssel mutattak csak be, feltűntek Bodrossy Félixnek olyan gépmozgásai, melyeket addigi filmjeiben még nem láthattunk. 1959-ben a nála hat évvel idősebb Hegyi Barnabás társoperatőreként forgatta a Fapados szerelem című filmet Máriássy Félix rendező irányításával. 1961-ben a Kiss József által rendezett Májusi fagy című filmnek volt operatőre, majd egy évvel később készült el a 20 évre egymástól (Fehér Imre rendezése). Ekkor nyilatkozta: „Nem kívánom bizonygatni, hogy az operatőr munkája fontos szerepet játszik egy film hangulatának megteremtésében, és hogy minőségét csak alátámasztja, ha ezt nem hivalkodóan teszi, hanem művészi alázattal.”
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 974 átlag: 5.58 |
|
|
|
|