|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégFarkasveremFaragó Zsuzsa
A film egyik gengszter főhőse (Szabó Gyula mélybarna, „jóember” szinkronhangján szólal meg) szinte az utolsó pillanatokig megőrzi a néző rokonszenvét, s csak a történet végére lesz világos elvetemült múltja és jelleme. Ez szinte az egyetlen meglepetés és drámai feszültséget kiváltó momentum Bolotbek Samsijev krimijében. Egyébként a néző tanácstalan – a puszta történet megértése is komoly feladatot jelent. A rendező felbontja az időt, jelent múlttal ütköztet, de az időváltások közben elveszíti a cselekmény fonalát. Az üldözések izgalmában Samsijev láthatóan két világot szembesít: az évszázados kirgiz hagyományokat a huszadik századi gengszterizmussal, a megszokás rendjét a Szovjetunió törvényeivel. Az emberi dráma, ami a főhős életét feszíti: gyermeki hálával tartozik egy fenséges nyugalmú öregembernek, aki ezt a hálát kihasználva érzelmileg zsarolja őt, s törvénytelenségre kényszeríti. Ám ezt a drámát a film sajnos csak jelzi, a rendező a történet bonyolításával bajlódik, a néző pedig unatkozik.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1647 átlag: 5.47 |
|
|
|
|