|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA kicsi kocsi legújabb kalandjaiFarkas Ágnes
Újra megérkezett hát a bogárhátú fenomén. Ezúttal az Üveghegyen is túlra visz bennünket ebadta kis mexikói védencével. Ádáz kezek ugyan néha elválasztják őket egymástól, de Ocho, azaz Nyolcas (most így hívják a csodakocsit) és a kölyök számára nincs lehetetlen.
A történet önműködően pereg. Három használt ötletre egy friss következik (az arány a későbbiekben inkább romlik), de mit számít mindez, ha közben a rendkívüli masina eszik, úszik, büntet, jutalmaz. Szinte kedve támad az embernek számba venni, mi az, amit nem csinál. S lám, az eredmény igazán figyelemre méltó. A kicsi kocsinak ugyanis semmiféle káros szenvedélye nincs. Egyáltalán nem iszik, nem füstöl, és nem járkál más Mazdája után. Egészségesen táplálkozik és ügyel az erőnlétére. Úszni ugyan nem szeret, karosszériája azonban kitűnő. Példát vehetnénk róla. Azaz miről, kiről is tulajdonképpen? A gyerekek persze nem fognak ebből ügyet csinálni. Az elvarázsolt királykisasszony, a terülj asztalkám és a többi poros tünemény után a kicsi kocsi igazán üdítő jelenség. Ne csodálkozzunk hát, ha sokatmondóan legyintenek majd a pesti utcák lomha, értetlen buszainak új reklámszövege láttán; „A tiszta levegőjű Budapestért”, avagy: „Muszáj önnek autóval járnia?”
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1236 átlag: 5.53 |
|
|
|
|