|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA filmmúzeumok bemutatóiKiruccanókBíró László
Könnyed és szellemes filmet rendezett 16 nap alatt az amerikai első filmes Greg Mottola a középosztály, az istenadta középosztály egyik alaptörténetéből: mihez kezd az ifjú Feleség, ha a Férj nadrágzsebében szerelmeslevelet talál házimunka közben. A Családhoz fordul, s a sokat látott Mama vezetésével, illetve az ügyefogyott Papa asszisztálásával maguk járnak a dolgok végére. Az alkalmasint hűtlen Férj kifigyelésére induló Családi kocsiban ül még Hugica hosszú távú Barátjával. Az amerikai közép-középosztály eme kvintettje hétköznapi kalandokon esik át a film időbeli keretét nyújtó egyetlen hétköznap alatt, mígnem elérkeznek a probléma gyökeréig, na de erre aztán már végképp nem számítottak. A néző sem, s ettől jó a film.
No meg attól, hogy a rendező miképp lendíti át a realista megközelítést annak fokozásával a szatíra irányába. Minden helyzet és mindenki olyan „minimalistán” valószerű, de ha Mama vőt üldöz New Yorkban, akkor torkaszakadtából ordibál s majd’ infarktust kap; hosszú távú Barát pedig egy kutyafejű emberről ír regényt a világ jobbítása végett. Teszik mindezt a legtermészetesebb módon, s ekképp valósul meg a rendezői szándék: ábrázolni a működésképtelen polgári családot működés közben, mely elsősorban tagjait nem ismeri, eszményeit annál inkább. A film producere, a Szex, hazugság, videóval világsikert aratott Steven Soderbergh csalhatatlan érzékkel látta meg Mottolában a hasonszőrű gondolkodót. Reméljük, Soderbergh ismét csak kevés pénzt teremt elő a fiatal független filmes készülő második alkotásához, hiszen a „tehetség vagy kukac mocorog a rendezőben” kérdésre még csak annyit válaszolhatunk, hogy a Kiruccanókban a mester már megjelent, a zseni feltűnéséhez pedig a szerényebb anyagiak is elegendőek. Legalábbis Amerikában.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1078 átlag: 5.37 |
|
|
|
|