|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1980/február
|
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!
• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta
|
 |
|
 |
|
|
|
|
Láttuk mégVérvörösTamás Amaryllis
Zavarbaejtő film. Mint József Attila másfélmázsás „láttam a boldogságot”-meghatározása, vagy mint Pasolini zsigeri kegyetlenségű Salo-filmje. Szerelem- és fájdalomszakadékok filmje, lebilincselő bűndícséret. Gyönyörködés abban, ami életveszedelmes, kockázatos. Asszociációk buja sokszorossága a tébolyig. A Vérvörös a vágy filmje. A szerelem, mint iszonyatos, kizárólagos szenvedély, pusztító betegség, démoni megszállottság parázslik a Charles Boyer-rajongó trampli, a formaldehid illatú balzsamozó-tündér, a nimfomán ápolónő: Coral Fabre (Regina Orozco) és Nicolas Estrella (Daniel Gimenez Cacho), a spanyol álomlovag, egyúttal Boyer-hasonmás románcában, ki a nőben antik istennőt keres. („Szívügyekben az ember biztosra megy, nem találgat!”) A meglepetések botrányos filmje, előre ki nem számítható poénokkal sziporkázó blődli. Az ámokfutó pár eszelős melodrámája morbid, igazi mozi. Mintha a legjobb némafilmes, burleszkes hagyományokat ötvözné a klasszikus romantikus mesék falvédő-szövegeivel, majd váratlanul örkényi groteszkkel, mrozeki nihilizmussal.
Egy film, egy rendező, megszólal a saját hangján. 1996-ban Velencében díjazták a legjobb forgatókönyvet, zenét, díszletet, és a mexikói Oscar, azaz Ariel-zuhatag a színészi alakításokat is méltányolta. Az újabban filmek forgalmazását is magára vállaló Cirkogejzíresek - a fáma szerint - egy Mignon nevű underground moziban fedezték föl a Vérvöröst két esztendeje, s jó érzékkel csaptak le a hazai palettán eleddig ismeretlen izgalmakat kínáló alkotásra.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1906 átlag: 5.62 |
 |
|
|
|
