|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDEgy háború margójáraGéczi Zoltán
The Aftermath – amerikai – német – brit, 2019. Rendezte:
James Kent. Szereplők: Jason Clarke, Keira Knightley, Alexander Skarsgård.
Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 104 perc.
Az angol filmgyártás temérdek moziban igyekezett feldolgozni
a második világháború traumáját, ám ezek többsége nem kívánt túlmutatni a
közhelyszerű konfliktusokon és karaktereken. Az irodalmi alapanyagból dolgozó
James Kent másféle mozit forgatott, amely következetesen felülbírálja a
hőseposzok gyakran irritálóan didaktikus világképét, nem vulgarizálja a
szereplőket, és humanista nézőpontot elfoglalva beszél a fegyveres konfliktus
felmérhetetlen pusztításáról.
Az angol nagyregény hagyományaihoz igazodó történet a
feldolgozhatatlan gyász, a bizalmatlanság és a keserű indulatok melodrámája.
Lewis Morgan (Jason Clarke), a brit hadsereg ezredese Hamburgban szolgál, s
felesége, Rachael (Keira Knightley) is csatlakozik hozzá. A tiszt számára egy
város melletti villát jelölnek ki lakhelyként, amelyben a német mérnök, Stephen
Lubert (Alexander Skarsgård) lakik lányával. A győztesek és legyőzöttek eleve
adott konfliktusát mélyíti, hogy mindkét családot gyász emészti: Morganék
fiukat, Lubert a feleségét veszítette el a bombázások során, szeretteik
erőszakos halálának feldolgozására egyikőjük sem képes. A szerelmi háromszögbe
torkolló dráma hátterét a gyújtóbombák által porig rombolt Hamburg, a háborút
követő káosz, a kölcsönös gyűlölet által megmérgezett légkör adja, ám James
Kent biztos kezű rendezőként határozza meg az arányokat, és történelemlecke
helyett a karakterek vívódását helyezi előtérbe.
Az egyszerre puritán és emelkedett film legnagyobb erénye az
elsőrangú szereposztás, illetve Franz Lustig elegáns operatőri munkája,
ugyanakkor nyilvánvaló, hogy James Kent nem a mainstream háborús filmek
híveinek szánta munkáját – az Egy háború
margójára csendes minimalizmusában is sokkalta súlyosabb teher a szívnek és
az elmének, mint a digitális pergőtűz térhangzású robajlása.
Extrák: Kimaradt
jelenetek, két kisfilm a forgatásról, audiokommentár a rendezővel, képgaléria,
előzetes.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|