|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDTortúraKovács Patrik
Misery – amerikai, 1990. Rendezte: Rob Reiner. Szereplők:
James Caan, Kathy Bates, Richard Farnsworth. Forgalmazó: Bontonfilm. 107 perc.
A Tortúra Stephen
King egyik legrétegzettebb könyve. Egyszerre álomszerű thriller (bevallottan
akut drogmámorban fogant), szemérmes önarckép, valamint művész és műalkotás
viszonyát kommentáló metaregény. Rob Reiner 1990-es filmverziójában az első
aspektus bontakozik ki, sőt a rendezőt valójában az izgatta, miként gyúrhatna
hitchcock-i kamarathrillert az alapanyagból. Így hát a Sziklás-hegységben
balesetet szenvedő sztáríró (James Caan) és az őt túszul ejtő fúria (Kathy
Bates) történetéből feszes szerkezetű, kiváló ritmusú mozi született, mely még
távolabb rugaszkodik a horror éjsötét vidékétől, mint a regény. King nem méri
fukar kézzel a rémmesébe illő motívumokat (műve félholtra éheztetéssel,
csonkítással és a szadizmus egyéb formáival terheli az olvasót), Reiner azonban
szűkebb kereteket szab az erőszaknak (még ha néhány pillanatot merészen is
szceníroz). E megfontolásnak is köszönhető, hogy a Tortúra szerencsésen eloldódik a rémmesei talajtól. Sőt, számos
értelmezést kínál: az egyértelmű freudiánus olvasat (a mozgásképtelen író
óriáscsecsemővé lesz elrablója házában) mellett a férfi-nő kapcsolatok
tükreként, továbbá az írói (művészi) újjászületés krónikájaként is tételezhető.
Reiner bravúrosan ütemezi a feszültséget, s nagyszerűen
növeli a kiszolgáltatott főhősre nehezedő nyomást. A forgatókönyvet jegyző
William Goldman precízen követi az eredeti cselekmény főbb mozzanatait, s ha
némely részmegoldást illetően eltér attól, az fontos célt szolgál (például a
filmben az író számára sikeres önterápiával ér fel a pokoli kaland). A
cselekmény szőttesén csupán egyetlen lyuk éktelenkedik: a seriffet (Richard
Farsworth) forró nyomra vezető fordulat dramaturgiailag megalapozatlan. Mindenért
kárpótol azonban a színészi játék: bár Kathy Bates feladata a hálásabb, s tény,
hogy alakítása maga a színészi mesterkurzus, a férfi főszerepet alakító James
Caan teljesítménye ugyanúgy lenyűgöző. Míg Bates az őrület legmélyebb bugyraiba
hatol, addig Caan tűpontosan jeleníti meg a páni félelem, a kétségbeesés és a
tompa remény ezernyi színárnyalatát. Akárcsak Reiner korábbi King-adaptációja (Állj mellém!), a Tortúra is kisebb műremek: kötelező mindazon mozistáknak, akik kedvelik
a nemesen konzervatív, egyben gondolatébresztő thrillereket. Még Hitchcock is
elégedetten csettintene.
Extrák:
Nincsenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|