|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziPajzán kíváncsiságVajda Judit
Curiosa – francia, 2018. Rendezte: Lou Jeunet. Írta:
Raphaelle Desplechin és Lou Jeunet. Kép: Simon Roca. Zene: Arnaud Rebotini.
Szereplők: Noémie Merlant (Marie), Niels Schneider (Pierre), Benjamin Lavernhe
(Henri), Camélia Jordana (Zohra). Gyártó: Curiosa Films / Memento Films.
Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 107 perc.
A Marie de Régnier író-költő és Pierre Louÿs költő
viszonyát a felek levelezése, az általuk írt versek és a románc folyamán a
nőről készült erotikus fotók alapján elmesélő Pajzán kíváncsiság lehetett volna izgalmas vitairat arról, milyen
lehetőségei voltak egy értelmiségi családban nevelkedett nőnek a „belle époque”
idején Párizsban, illetve hogy mennyire tekinthető feminista ikonnak egy olyan
nő, aki szülői nyomásra a vagyon kedvéért érdekházasságot köt, és aki irodalmi
körökben ugyanannyira ismert neves szeretőiről, mint saját munkásságáról.
Ehelyett a film csupán kilúgozott, mondanivalójától megfosztott, urbánus
verziója a Lady Chatterley szeretőjének,
ami szexi retróképeslapokra redukálva ismerteti egy szerelem történetét.
Pedig az alapsztoriban lett volna muníció, hiszen a Pajzán kíváncsiságban (eleinte)
bátortalan, elnyomott kislányként feltűnő Marie a Pierre-rel való, elsősorban a
testiségre épülő kapcsolat után odáig fejlődött, hogy – a filmben unalmasnak
ábrázolt férje mellett – szeretők sorát tartotta, ezenkívül leszbikus viszonyokba is bonyolódott, miközben kora leginkább elismert női
szerzője volt, mind a kritikusok, mind a közönség körében. Marie de Régnier
élettörténetét azonban még a Wikipedián is izgalmasabb elolvasni, mint ahogy a Pajzán kíváncsiságban megjelenik, az
unalom mellett pedig a szinte végig szobabelsőkben bonyolódó, elektronikus
zenével aláfestett kosztümös dráma még mesterkéltségével is büntet. A
férfikézben tartott kamerával készült erotikus és szoftpornó fotók születése
mentén fejlődő cselekményt ráadásul abszolút a férfitekintet uralja – annak
ellenére, hogy a lehetőség itt is adódott volna a helyzet megfordítására,
hiszen a sztori egy pontján a főhősnő is kézbe veszi a fényképezőgépet.
Mindebben pedig az a legszomorúbb, hogy a Pajzán
kíváncsiságot egy nő, Lou Jeunet írta és rendezte.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|