|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziYao utazásaBaski Sándor
Yao – francia-szenegáli, 2018. Rendezte: Philippe Godeau.
Írta: Philippe Godeau és Agnés de Sacy. Kép: Jean-Marc Fabre. Zene: Matthieu
Chedid. Szereplők: Omar Sy (Seydou), Lionel Louis Basse (Yao), Fatoumata
Diawara (Gloria), Gwendolyn Gourvenec (Laurence). Gyártó: Pan Européenne /
Korokoro. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 103 perc.
A kortárs francia mozi egyik legnagyobb csillaga, Omar Sy
önálló, a nemzetközi (film)piacon is jól értékesíthető branddé nőtte ki magát.
A komikusként induló színész az Életrevalók
ikonikus szerepe óta a romantikus melodrámák és a keserédes dramedyk
specialistájává vált. Sikerült elérnie, hogy már nem kisebbségi hátterű, hanem
szimplán „csak” francia színészként jegyzik – jól illusztrálja mindezt, hogy
amikor egy-egy remake-ben (Derült égből
apu; Doktor Knock) eljátssza az
eredetileg fehér bőrű karaktert, a történet utalást sem tesz a származására.
Ennek ellenére Sy nem utasítja el azokat a szerepeket sem, amelyekkel
Franciaország gyarmati örökségére (Csokoládé)
vagy saját családi hátterére reflektálhat. Míg a Sambában még egy átlagos szenegáli bevándorlót alakított, addig a Yao utazásának sztárszínésze immár
nyilvánvaló alteregó. Noha íróként nincs a stáblistán feltüntetve, meglehetősen
valószínű, hogy a Szenegálban a családja múltja után kutató, de már
Franciaországban született férfi megformálásához saját élményeit is
felhasználta.
A második generációs bevándorlók identitáskeresése
izgalmas és aktuális téma, de Philippe Godeau író-rendezőnek (A javulás útján, 11.6) többnyire álkérdések jutnak róla eszébe. A Yao utazása olyan tanmese, amelyben épp
csak, hogy nem mondják bele a tanulságot a kamerába. Attól kezdve, hogy a 13
éves, óriási szegénységben élő Yao elszökik a fővárosba, hogy idoljával, a Sy
által alakított sztárszínésszel találkozhasson, nyílegyenes út vezet a
lélekemelőnek szánt fináléig, amikorra is hősünk ráébred, hogy túlságosan
elszakadt a gyökereitől. Az eredeti helyszíneken forgatott film esztétikusan
fényképezett road movie-ként szépen megállja a helyét, Sy is karizmatikus, mint
mindig, de a szituációk, a dialógok és maga a nagy utazás annyira kimódolt,
hogy arra még az előbb-utóbb nyilvánvalóan elkészülő hollywoodi feldolgozás sem
lesz képes rálicitálni.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|