|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziPezsgő és macaronBaski Sándor
Place publique –
francia, 2018. Rendezte: Agnès Jaoui. Írta: Jean-Pierre Bacri. Kép: Yves
Angelo. Szereplők: Agnès Jaoui (Hélène), Jean-Pierre Bacri (Castro), Léa
Drucker (Nathalie), Kevin Azais (Manu), Héléna Noguerra (Vanessa). Gyártó: SBS
Films / Le Pacte. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 98 perc.
Agnès Jaoui és
Jean-Pierre Bacri évtizedek óta dolgoznak együtt, nemcsak színészekként, de
forgatókönyvíró-párosként is. Alkotói kollaborációjukban a 2000-ben bemutatott Ízlés dolgával nyílt új fejezet, az írás
mellett Jaoui ekkor már a rendezést is vállalta, és ez a felállás azóta is
megmaradt. Öt közös filmjük mindegyike elhelyezhető a midcult drámák és az
értelmiségi vígjátékok határmezsgyéjén, és a témáik is állandóak – a
társadalmi-kulturális különbségek lebonthatóságának kérdése (Ízlés dolga), kapuzárási pánikban
szenvedő, öntelt művészek (Mint egy
angyal), problémás családi háttér (Au
bout du conte), hűtlenség, megcsalás (Beszélj
az esőről).
Az egyetlen nap
leforgása alatt játszódó Pezsgő és
macaron – egy feledhetetlen kerti
parti tételesen felmondja a páros összes kedvenc motívumát. A Párizs
melletti villában összegyűlő celebtársaság középpontjában ismét egy öregedéstől
és eljelentéktelenedéstől rettegő, egoista férfi áll (Bacri), aki megkeseríti
exfelesége (Jaoui), és az írói ambíciókat dédelgető lánya életét is. A partiban
részt vesznek az új idők új YouTube-sztárjai is, akik már teljesen más nyelvet
beszélnek, de a fővárosi vircsaftot idegenkedve figyelő vidéki szomszédok is
tiszteletüket teszik. A társasági vígjátékok hagyományainak megfelelően a
tucatnyi szereplő mindegyike fókuszba kerül egy-egy pillanatra, a sztárok
jelenlététől megrészegült pincérnőtől kezdve a fiatal szeretőn át a fontoskodó
producerig.
A Pezsgő és macaron személyessége vitathatatlan (a válás témájának
beemelésével a 25 éven át a magánéletben is egy párt alkotó Jaoui és Bacri a
saját kapcsolatukra is reflektálnak), ahogy a közhelyessége is.
Karakterdrámának túl felszínes, vígjátéknak nem elég bátor, annyira pedig sem a
főszereplők, sem a mellékalakok nem érdekesek, hogy megérje másfél órát
eltölteni a társaságukban.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|