KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A férfi mögött

Benke Attila

The Wife – svéd–amerikai, 2017. Rendező: Björn Runge. Szereplők: Glenn Close, Jonathan Pryce, Christian Slater. Forgalmazó: Sony. Szinkronizált. 99 perc.

 

„Minden sikeres férfi mögött ott áll egy erős nő”. A mondás manapság pejoratív értelmet nyert, különösen a Harvey Weinstein-botrány miatt Hollywood megtisztítását szorgalmazó #MeToo-mozgalom kibontakozása után, mert sokak szerint azt sugallja, hogy az erős nő csak annyiban lehet erős, amennyiben egy férfit támogat. Ezt a problémát több kortárs film is körbejárja, művészfigurákat a cselekmény középpontjába állítva. Tim Burtontől a 2014-es Nagy szemek igaz történetet mesél el egy tehetséges festőnőről, akinek népszerű képeit szélhámos férje sajátjaiként állítja ki, így a férfi aratja le a babérokat. Életrajzi dráma a friss mozipremier, a Colette is, amelynek címszereplőjét kihasználja író férje, és a fiatal nő tollával ékeskedik. Hasonló konfliktus bontakozik ki Björn Runge (Fordulatok, Happy End) legújabb filmjében, A férfi mögöttben, ám Runge főhősnője a Nagy szemek és a Colette főszereplőivel ellentétben nem tudott időben kilépni a szélhámos férj árnyékából.

A férfi mögött a nők érvényesülésének nehézségeiről író Meg Wolitzer 2003-as regénye, a The Wife adaptációja. Joseph Castleman befutott idős író, akinek végre teljesül hű feleségével, Joannal közös álma, és megkapja az irodalmi Nobel-díjat. Azonban a házaspár örömét beárnyékolja Nathanial, a botrányokra éhes életrajzíró feltűnése, aki kiszagolta, hogy Joseph írásaival valami nincs rendben. Miután Nathanial és Castlemanék fia, David szembesítik Joant azzal, hogy tulajdonképpen a szellemíró nőnek kellene átvennie a Nobel-díjat, az asszonyban eltörik valami, és felébred női büszkesége. Ám lehet, hogy már késő megtenni a logikus lépést, amit évtizedekkel ezelőtt kellett volna meglépnie, amikor a fiatal Joseph először zsarolta meg érzelmileg: vagy megírja helyette sikerregényeit, vagy véget ér a kapcsolatuk.

A férfi mögött úgy indul, akár Ingmar Bergman klasszikusa, A nap vége, és azt hihetjük, hogy egy idős férfi számadásáról fog szólni, aki már megjárta az életet, és elkövetett pár hibát. Björn Runge lassan fedi fel a kínos titkot, ami észrevétlenül erodálja a felszínen boldog kapcsolatot. Sokat sejtet a nyitójelenet, amelyben Joseph a fáradt Joan akarata ellenére mászik rá az asszonyra, hogy önző módon kielégítse magát, nem törődve a nő vágyaival. Persze Joan nem nagyon ellenkezik, de utólag megérti a néző, hogy azért, mert túl sokáig élt az érzelmi zsaroláson és eltemetett, illetve megjátszott érzelmeken alapuló házasságban. Találó ebből a szempontból A férfi mögött díszlete: Castlemanék háza úgy néz ki, mint egy berendezett színpad, ahol minden művi, túldíszített, látványos díszlet, ami csak elfedi a kiábrándító valóságot, és ahonnan szemrebbenés nélkül hazudik a két idős ember a nagyvilág és egymás szemébe. Apropó, színjátszás. A két színészveterán, Glenn Close és Jonathan Pryce remekelnek főszerepeikben, a színésznő Golden Globe-díjat és Oscar-jelölést is kapott alakításáért. Ezért is feltűnően gyengék a flashbackek, amelyekben Björn Runge a nagy öregekhez képest halovány fiatal színészekkel volt kénytelen elmesélni, hogyan alakult ki Joan és Joseph egyoldalú kapcsolata. Ám ezt leszámítva A férfi mögött úgy erős és őszinte feminista film, hogy közben mentes a #MeToo-mozgalom szélsőségeitől és a Colette didaktikusságától. Björn Runge műve csendben, mértéket tartva bontja le a „minden sikeres férfi mögött ott áll egy erős nő”-ideológiát, és bár kicsit nehezen izzik fel, de amikor ez megtörténik, akkor Joan tragikus története a stáblistáig odaszegez a képernyőhöz.

Extrák: Beszélgetés a színészekkel, Glenn Close elemzi a filmet, Kérdezz-felelek Glenn Close és Meg Wolitzer közreműködésével, előzetes.

Extrák: Interjúk a színészekkel, és Meg Wolitzer regényíróval, továbbá mozielőzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14054