|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1980/február
|
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!
• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziColetteAlföldi Nóra
Colette – brit-amerikai,
2018. Rendezte: Wash Westmoreland. Írta: Richard Glatzer és Rebecca Lenkiewicz.
Kép: Giles Nuttgens. Zene: Thomas Adès. Szereplők: Keira Knightley (Colette),
Dominic West (Henry), Eleanor Tomlinson (Georgie Raoul-Duval), Aiysha Hart
(Polaire), Fiona Shaw (Sido). Gyártó: Killer Films / Number 9 Films.
Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos.
111 perc.
A nő szerepköreinek
újrafogalmazása és az ezzel kapcsolatos évszázadokon átívelő emancipációs
problematikák revíziója manapság a filmiparban is alapvetés. Dicséretes a
trend, és bár még mindig igen kevéske női rendező kap reflektorfényt, de legalább
már a férfi rendezők is újszerű lendülettel nyúlnak a csajos és egyéb gender teóriákat
pedzegető témák felé. A női közönséget kényeztetni általában kifizetődő, hiszen
a csajos-mozis összejövetelek aprópóján a barinőket is be lehet kalkulálni a
jegyeladásokba, főleg, ha a hölgyek egy olyan izgalmas ikon életéről szóló
filmel kényeztethetik magukat, mint amilyen a Colette.
A francia írónő életútja
ínyenc csemege, hiszen a belle époque
Párizsában, azon belül is a művészeti szalonok fülledt légkörében töltötte
ifjúságát, innen ruccant ki biszexuális kalandokra, alkalmanként férfiruhákat
hordott és általában véve neve egyet jelentett az extravagáns életstílussal.
Colette férje, Willy
amolyan író-vállalkozóként, saját neve alatt jelentette meg különböző szellemírók
anyagait, többek között nála 14 évvel fiatalabb felesége lányregényeit is. Wash
Westmoreland filmje részletesen és érzelmesen mesél kettejük hullámvölgyekkel
teli kapcsolatáról, hangulatosan festi meg a közeget, amelyben ez a két
ihletett ember élt és dolgozott, csodaszép szimbolika segítségével mesél a női
szerepvállalás kérdéseiről, és mindeközben arra is futja az energiájából, hogy odafigyeljen
egy női alkotó lelkivilágára és fejlődéstörténetére. Westmoreland mindemellett
zavarba ejtően zökkenőmentesen keni el azt a sok gender-kérdést, amelyet
felvet, épp ezért filmje túlságosan makulátlan ahhoz, hogy igazán szeretni
lehessen, eminens történetmesélő törekvései és hangulata miatt azonban
zavartalan mainstream moziélményt biztosít.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
