|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDA gyilkosság filozófiájaKovács Patrik
Spinning Man – amerikai–ír–svéd,
2018. Rendezte: Simon Kaijser. Szereplők: Guy Pearce, Pierce Brosnan, Minnie
Driver. Forgalmazó: Bontonfilm. 100 perc.
Nincs a thrillernek
ősibb toposza, mint a gyilkosság gyanújába keveredett hős, kinek a bűnügyhöz
való viszonya csupán a cselekmény zárlatában tisztázódik. Hozzáadott érték
nélkül is lehet e karaktertípus köré történetet szőni, csak nem érdemes. Minden
bizonnyal tudta ezt A gyilkosság
filozófiája alkotógárdája is, mégis a kényelmes utat választották. Filmjük
hőse, a szürke kisvárosi családapa (Guy Pearce) filozófiát oktat a helyi
egyetemen, és amikor rejtélyes körülmények között eltűnik egy ifjú diáklány, a
gyanú hamar a szenvedélyes nőfaló hírében álló férfire terelődik. Nemcsak
felesége és gyermekei hidegülnek el tőle, de egy makacs és furfangos nyomozóval
(Pierce Brosnan) is pszichológiai hadviselésbe bocsátkozik.
A televízióból érkezett
Simon Kaijser nehezen veti meg lábát a nagyjátékfilmes porondon: A gyilkosság filozófiája nemcsak
koncepciójában avíttas, de kivitelezése is gyermekbetegségektől szenved. Pedig
Kaijser nagyszerűen indítja moziját: az első negyedóra vizualitásában és
cselekménybonyolításában egyaránt roppant ígéretes. Ezután viszont A gyilkosság filozófiája meredek ívű
mélyrepülésbe kezd, mely részint annak tudható be, hogy a rendező a
feszültségteremtésben egyetlen vörös heringre támaszkodik, de bárki – minimális
műfajismeret birtokában is – keresztülláthat a fordulatokon. Másfelől a
forgatókönyv a legnagyobb zsánerközhelyek katalógusa, a dialógusok sokszor
silányak (eszünkbe sem jutna, hogy regényadaptációt látunk), és a
bűnproblematika is lényegileg alakul át az utolsó egyharmadban, ugyanis egyre
inkább az erkölcsi vétkekre helyeződik a súlypont. A gyilkosság filozófiája így végül csupán hatásmechanizmusában
emlékeztet a virtigli thrillerekre, tematikailag sokkal inkább házastársi (melo)dráma,
de annak is kevésbé míves válfajához csatlakozik.
Azonban a kékes-szürkés
színekben pácolt, hűvös képek ragyogóan szolgálják az atmoszférát, a kopottas
tárgyi miliő pedig a kilencvenes évek iránti nosztalgiát ébreszti fel. Brosnan
fegyelmezetten játszik, végig higgadt erőt sugároz, Pearce viszont alkatilag
nem alkalmas a szerepére: inkább tűnik bájgúnár tesiszakosnak, mint
lélekbúvárkodó filozófiatanárnak. Egészében A
gyilkosság filozófiája kellemesen jellegtelen, tét nélküli, agyat és szívet
kímélő szombat délutáni kikapcsolódás.
Extrák: Kimaradt jelenetek, A
kulisszák mögött.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|