|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziLegénybúcsú Bt.Kovács Kata
Budapest
– francia, 2018. Rendezte: Xavier Gens. Írta: Simon Moutairou és Manu Payet.
Kép: Gilles Porte. Zene: Jeane-Pierre Taieb. Szereplők: Manu Payet (Vincent),
Jonathan Cohen (Arnaud), Aude Legastelois (Hedi), Monsieur Poulpe (Georgio),
Alice Belaidi (Cécile). Gyártó: Labyrinthe Films / Maje Productions. Forgalmazó:
ADS Service. Szinkronizált. 102 perc.
A
franciák legfrissebb Másnaposokja
szerint Budapest nem csak a brit, hanem a párizsi legénybúcsúzók szemében is
tökéletes úticél, mert míg tőlünk nyugatabbra a klubok és éttermek vendég- és
várólistát vezetnek, a nyugati félteke Thaiföldjeként feltüntetett
Magyarországon nem hogy várakozni nem kell, de bagóért adják a munkaerőt, a
masszázst, a piát és a prostikat. Hőseink, Vincent és Arnaud azonban nem
egyetlen eszeveszett hétvégére érkeznek ide, ugyanis egy legénybúcsúztatásra
szakosodó startup hozza őket
fővárosunkba.
Természetes,
hogy ez az egyébként nem különösebben pörgő és szellemes komédia minket
leginkább az országimázs szempontjából érdekel, de ez a Budapest-kép csak olcsó
sztereotípiáktól kong, néhány drón-felvételen és – kizárólag termékelhelyezésként
értelmezhető – szállodai epizódon túl a díszletek közt forgatott jelenetekben
nem hogy a Kazinczy utca környékét, de még egy rendes gangos házat sem
találunk. Amikor pedig hőseink egy ponton az igazán különlegesen magyar kaland felkutatására vállalkoznak, amit majd
leendő klienseiknek is megmutathatnak, törekvésük zagyva, vulgáris epizódok és
figurák felvonultatását eredményezi, élen egy orosz tankkal és Gáborral, a
perverz, antiszemita magyar fegyvergyűjtővel (valamint Osama bin Laden
jóbarátjával). A francia komédia egyébként sem bánik kesztyűs kézzel az Európa
keletebbi régióiban élőkkel, akiket előszeretettel ábrázol sáros
bennszülöttekként (lásd a tavaly bemutatott Romazuri
cigánykaravánját), bár nem jár sokkal jobban a nyugati felső-középosztály
sem. Nehéz eldönteni, hogy a pink parókás, pocsolyarészegen és pelenkában
gyarmatosító nyugatiak, vagy a foghíjas, beszélni is alig tudó őslakosok a
kevésbé civilizáltak, mindenesetre a film állítása szerint egy dologban
biztosan megegyeznek: egyformán áhítoznak a pálinkába csobbanó szabadesés
mámorára.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|