|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziBűbájosokVajda Judit
Demi
soeurs – francia, 2018. Rendezte és írta: Saphia Azzeddine és Francois-Régis
Jeanne. Kép: Christophe Graillot. Zene: Damien Bonnel és Hugo Gonzalez-Pioli.
Szereplők: Alice David (Lauren), Charlotte Gabris (Olivia), Sabrina Ouazani
(Salma), Barbara Probst (Justine), Patrick Chesnais (Ügyvéd). Gyártó: Empreinte
Cinema / SND Groupe M6. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 100 perc.
Az
utóbbi években néhány hazai forgalmazó válogatás nélkül hozza be a francia
filmeket, és a nagy számok törvénye alapján a merítésbe szép számmal kerülnek
silány vagy semmitmondó alkotások. Épp ezért valódi örömöt jelent, ha
(vélhetően inkább a véletlennek, mint az átgondolt forgalmazói döntésnek
köszönhetően) felbukkan egy-egy jól sikerült darab. A Bűbájosok két, jószerével ismeretlen alkotó munkája (Saphia
Azzeddine és François-Régis Jeanne a közös rendezésen kívül a forgatókönyvet is
együtt írták), mégis érdemes a figyelemre. „A legjobb francia
vígjátékhagyományokat követi” – ígéri a marketingszöveg, aminek szerencsére épp
az ellenkezője igaz. Azzedine és Jeanne munkájának ugyanis pont az a legnagyobb
erénye, hogy elhagyja a könnyebb utat, és a habkönnyű érzelmeket vicces
szóvirágokba csomagoló könnyed szórakoztatás helyett – annak ellenére, hogy
színtiszta vígjátékról beszélünk – mer mélyebbre menni.
Habár
az alapszituáció (három féltestvér, akik addig nem is ismerték egymást, a közös
biológiai apától örököl egy pazar belvárosi ingatlant, amelybe mindhárman
beköltöznek) igazi helyzetkomikumot ígér, az alkotók inkább a karakterekre
mennek rá, és annak mentén bontják ki a késő huszonéves lányok jellemét, hogy
melyikük mit szeretne kezdeni a lakással.
Salma,
Lauren és Olivia három nagyon eltérő személyiség, ráadásul Salma arab, Olivia
pedig zsidó – Azzeddine-ék azonban itt sem a dolgok könnyebbik végét fogják
meg, és nem kezdenek olcsó poénkodásba. Az identitás ugyanakkor alapvető
fontosságú a filmben, és miközben a lányok a lakásért küzdenek (bejön ugyanis
egy további konfliktus), egyre határozottabban tudják megfogalmazni, hogy kik
ők, és mit akarnak az élettől. A komédia műfajától merőben szokatlan módon mire
eljutunk a cselekmény végéig, egyikük-másikuk még valódi jellemfejlődésen is
keresztülmegy.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|