KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Gyerekrablók

Kovács Patrik

Kidnap – amerikai, 2018. Rendezte: Luis Prieto. Szereplők: Halle Berry, Sage Correa, Chris McGinn. Forgalmazó: ProVideo. 95 perc.

 

Korunk divatos álomgyári mozihősei a sámsoni erejű heroinák, a tesztoszterontól duzzadó alfanőstények: ma már szinte alig készülhet nélkülük női akciófilm. A Gyerekrablók azonban – nem fősodorbeli produkció lévén – üdítően kilóg a sorból: hősnője, Karla (Halle Berry), az egyszerű gyorséttermi felszolgáló azzal kénytelen szembesülni, hogy kisfiát (Sage Correa) a szeme láttára rabolják el. Autóba pattan, és kétségbeesett hajsza veszi kezdetét, melynek során lassan felcserélődnek a szerepek: a megfélemlített anyuka belefog a szedett-vetett emberkereskedők levadászásába.

Eddig hát a papírvékony történet, s a Knate Lee által jegyzett szkript aligha lesz írói mesterkurzusok szemléltetőanyaga, a Gyerekrablók megvalósítása azonban két tekintetben is rendhagyó. Egyrészt karakterizálásában: Karla – az uralkodó trendeknek ellentmondva – törékeny és labilis nőalak, aki nem kimagasló rátermettségének, hanem egy sor véletlenszerű történésnek, továbbá az antagonisták baklövéseinek köszönheti, hogy képes talpon maradni, sőt visszavágni. Mindettől kissé talajközeli lesz a film, nemkülönben attól, hogy – a thriller bevett szabályait figyelmen kívül hagyva – a szüzsé idejekorán teljes tudatosságra ébreszti a nézőt a gonosztevők kilétét és motivációit illetően.

Az Elrabolva-trilógiából és számtalan országúti thrillerből (Spielberg Párbajától kezdve A félelem útján című B-kategóriás darabig) összegyúrt cselekményvilág valamennyi elemét ismerjük már korábbról, s ugyan a Gyerekrablók felvonultatja az alapszituációból fakadó összes – erősen limitált számú – bonyodalmat, Luis Prieto rendező egyikbe sem csempész valódi feszültséget. Emellett néhány logikai bakugrás is tarkítja a cselekménymenetet, és a szerény kivitelű akciójelenetek sem képesek egyensúlyba hozni a mérleget, míg némely vizuális truváj (függőleges svenk, hatásvadász lassítások) zavaróan modoros. És bár a történet helyszínéül szolgáló, lidérces-mocsaras Louisiana temérdek bűnügyi opusban (az Angyalszívtől a True Detective-szériáig) szimbolikus, pokolbéli tájként funkcionál, a Gyerekrablók esetében sajnos csupán érdektelen biodíszlet. Halle Berry ellenben korát meghazudtolóan attraktív és szimpatikusan esendő: még azt is megbocsátjuk neki, hogy a zárlatban megszeppent pincérnőből mégiscsak rendíthetetlen anyatigrissé lép elő.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13769