|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziEgy burka, egy nadrágParádi Orsolya
Cherchez la femme –
francia, 2017. Rendezte és írta: Sou Abadi. Kép: Yves Angelo. Zene: Jérome
Rebotier. Szereplők: Félix Moati (Armand), William Lebghill (Mahmoud), Camélia
Jordana (Leila), Anne Alvaro (Mitra), Miki Manojlovic (Darius). Gyártó: The
Film / France 2 / Mars Films. Forgalmazó: Mozinet. Szinkronizált. 88 perc.
Az iráni Sou Abadi
romantikus komédiája az iszlám fanatizmuson élcelődik. A Párizsban játszódó
történet középpontjában egy fiatal egyetemista pár áll. Leila és Armand
szerelmesek, és éppen New Yorkba készülnek egyéves szakmai gyakorlatra, amikor
hazatér Jemenből a lány bátyja, Mahmoud. A radikálisan megváltozott testvér
mintha agymosáson ment volna keresztül, szigorú rendet és új szabályokat vezet
be a vallási előírásoknak, a saríának
megfelelően, melynek eredményeképpen Leilát bezárja a lakásba. Armand tehát
burkát húz, elmerül a Koránban, és hittestvérnek adja ki magát, hogy
találkozhasson Leilával. Ám a tartózkodó, és a hit rejtelmeiben járatos „nővér”
felkelti Mahmoud érdeklődését.
A film a vígjátéki
panelekre építve mutatja be a nyugati világba beépülő iszlám irányzatainak
képviselőit: a Khomeini ajatollah uralma elől egykor Franciaországba menekülő
értelmiségi családtól (Armand szülei), a már Európában született fiatalokon át
(a szerelmespár) a dzsihádban hívő neoradikális figurákig (Mahmoud és barátai).
Utóbbiakat a beöltözött Armand teszi nevetségessé a szigorú vallási előírásokat
még náluk is komolyabban véve. Bár a festett szemmel, elváltoztatott hangon csicsergő,
magas sarkúban botladozó álruhás hősszerelmes figurája klasszikus komédiák
utánérzése (az angol címben megidézett Van,
aki forrón szeretitől a magyar Egy
szoknya, egy nadrágig), a különféle iskolák és értelmezések könnyed
hangvételű bemutatása jót tesz a történetnek, árnyalja az iszlámról alkotott
képet. Hiszen a hozzánk elszivárgó hírek kizárólag az öngyilkos terroristákról
szólnak; a békésen együtt élő, nyugati értékrendben, női egyenjogúságban hívő,
felvilágosult muszlimokról elvétve sem.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|